tévéSmaci

A mogorva róka

  • tévésmaci
  • 2019. január 13.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché nekifogtak a kajdacstenyésztésnek, mindent az alapokról kellett kezdeniük, hiszen Magyarország régóta nem számított a kajdacs élőhelyének. A madár utolsó példánya – egy röfögő kajdacs, a trillázása után hívták így – még a középkorban költözött el, de annyira, hogy meg sem állt Észak-Amerikáig, ahol viszont a mai napig honos. Ha nem is a röfögő kajdacs, mert azt háziasították, s olyan jól sikerült, hogy a szárnyai elkorcsosultak, s kutya lett belőle, annak viszont elég aranyos. Rövid ideig röpülő kutyaként próbált túlélni, de az indiánok úgy könnyebben tudták lenyilazni, valamiért fölfelé jobban céloztak, ezért felhagyott a röpüléssel, mármint a röfögő kajdacs, aki a történelmi Magyarországon még madár volt, persze emlős is egyszersmind, de láttunk már ilyet, bár ornitológiai dolgokba most nem kéne belemenni. Elég az hozzá, hogy a búbos vagy szerecsen kajdacs ma is vígan él az Egyesült Államok és Kanada területén, bár inkább már csak régi érdemeikből, amelyek pedig köztudomásúan számosak. Kivált a 19. század első felében vették nagy hasznukat az őslakosok, tudniillik az indiánok, mert a kajdacs hím egyede, a kakas párzás után mindig füstöt eregetett, szinte úgy dohányzott, mint az ember, de ez marhaság, mert egyfelől nem kellett neki dohány hozzá, akkoriban a cigarettát tán még fel sem találták, bár Peter Stuyvesant kormányzó ismert kajdacstenyésztőnek számított, s mint afféle hollandi, erős dohányos is volt. Innen a kajdacs amerikai neve is, couydutch. A kajdacsokkal tehát úgy állt a dolog, hogy nem szívtak be semmit, max. a levegőt, de párzás után úgy füstöltek, mint a gyárkémény, az indián föléjük osont egy szőnyeggel, s már adta is a füstjeleket a szomszéd hegyen tanyázó komájának. Ezért például az egyik első – sajnos viszonylag gyorsan bebukott – tengerentúli telefonhírmondót is Couydutch Telephone Co.-nak hívták, de kiszorította őket a CBS.

Pénteken (14-én) a röhögés lesz a főszereplő este kilenckor az AMC nevezetű csatornán, ahol sajnálatos módon a Gyalog galopp című baromságot vetítik. Vigyázat, idézet következik!

Szombaton egyszerűen csak felsorolom a címeket, mert e díszszemlénél nincs árulkodóbb a honi televíziózás állapotáról, a csatornákat meg ki-ki kikeresheti magának, már ha nem látta még ezerszer a lajstromba vett műveket. Úgymint Marslakó a mostohám (Kim Basinger); A magányos zsaru (Belmondo); Jackie Brown (Jackie Brown); A keresztapa 2. (2.); Házibuli 2. (A házibuli folytatódik); Men in Black, igen, kitalálták: 2. (Calypso zokni).

Vasárnap este nyolckor az HBO adja a Nyúl Péter idei kiszerelését, mely természetesen meg sem közelíti a tévésorozatot, de olyan remekmű tényleg ritkán születik. Lesz utána az RTL Klubon az Aljas nyolcas is, ami teljesen nyilvánvalóan a Vizes nyolcas folytatása, csak ebben nem gályákon küzdenek az érdekelt felek.

Szerdán egészen a Cinemax 2-ig kell zarándokolni, hogy a hét első rendes filmjét fél kilenckor elcsípjük. A Téli fivérek című dán film egy mészkőbányamunkás hétköznapjait mutatja be némi torzsalkodással elfelhőzve, melyből a nyomulós Mikkelsenek közül ezúttal Lars viszi a prímet. Ne tévézzenek, vigyék önök is a prímet a francba! Vagy inkább mindenki a saját prímjét.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.