Rádió

Skizofrén helyzetek

Pszichiátriáról a Kossuthon

Interaktív

Hiába telt már el egy bő évtized, a pszichiátriáról folytatott szakmai és magánbeszélgetések origójában, úgy tűnik, ma is az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), vagyis népnyelven a Lipót bezárása áll.

Olyan közös trauma ez, amelyben valamiképp azok is érintettek, akiknek a neves műintézményhez egyébként soha nem volt közük. A pesti szlengnek is része lett, villamoson, metrón ma is gyakran hallani, ha egy-egy utas furcsábban viselkedik: „ezt is a Lipótról engedték ki”. Nyilvánvaló tehát, ha egy műsorban a pszichiátriai ellátás megreformálása a téma, mint a kályhától, a megszólalók kénytelenek mondandójukat az OPNI csúfos felszámolásától indítani. A keddi Felfedező pszichiáter szakértői is így tettek, igaz, a szó szoros értelmében nem az ő szavaikkal kezdődött az adás, hanem Angéláéval, akinek a lánya, miközben Amerikában tanult egyetemen, egyszer csak összeomlott, és súlyosbodó skizofrén tünetekkel kénytelen volt hazatérni Magyarországra.

Az ősszel megújult Kossuth rádióról ejtettünk már néhány szót az elmúlt időben, de hát mégiscsak a nemzeti főadóról beszélünk (ahogy azt most már mondani illik), nem tehetünk úgy, mintha nem tűnnének föl a változások. Ki ne örülne például a visszatért Vízállásjelentésnek vagy a hétvégente újra zengő Jó ebédhez szól a nótának, hogy az egész szombat délutánt egyben lenyelő kívánságműsor-komplexumról ne is beszéljünk. Ezekhez képest alig tűnik fel, hogy a hétköznap délutáni menetben is van valami új, pedig a naponta fél három tájban jelentkező Felfedező-széria valójában érdekesebb alany, mint a fenti régi-új műsorképződmények. A félórás ismeretterjesztéshez precízen le vannak osztva a napok: a hétfő a környezetvédelemé, a kedd az egészségé, a szerda témája a nyelv, az irodalom és a zene, a csütörtöké a tudomány, pénteken pedig a gazdaság kap egy fél órát.

A pszichiátria tehát – Veress Ágnes vezetésével – kedden került terítékre, és mint mondtuk, az OPNI lenullázásától indult a vizsgálódás, amiben tényleg csak nagyon enyhén, egy-egy riporteri kommentár alján lehetett érezni az országépítő hurráoptimizmus állami médiából oly gyakran kihallható egyenmondatait. És még ezt is mindig ellensúlyozták a megszólított orvosok és egyéb szakértők higgadt, olykor enyhe szkepszisbe hajló véleményei. Az, mondjuk, igaz, hogy nem derült ki azonnal, a beszélgetéseket hol vették fel, s úgy tűnt, az a három új projekt, amiről a felvezetőben szó volt, és amin keresztül most 9 milliárd forint fog jutni a pszichiátriai ellátás fejlesztésére, csak egy téma a sok közül. Aztán az utolsó percekben világos lett, hogy minden megszólalást (kivéve Angéláét) azon a sajtótájékoztatón rögzítették, ahol a projekteket bejelentették.

De tulajdonképpen már akkor gyanakodhattunk volna, amikor az Emmi részéről Vitályos Eszter méltatta a programokat. A műsorkészítők ugyan nem árulták el, de Vitályos az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár. Ugyanígy nem kötötték a hallgatók orrára azt sem – tényleg, egy kései, félreeső megjegyzést kivéve –, hogy tehát ezt a pszichiátriai fejlesztést az Európai Unió finanszírozza. Miközben megújuló kórházakról, fejlődő ellátásról és emberi körülményekről ment a csevej, ezt azért hozzá lehetett volna tenni – még ha tudjuk is, hogy manapság nem ildomos a hála ilyetén kifejezésével élni.

Azért nagyon kártékony az ilyen manipulálás, mert hiába járult hozzá a műsorhoz a megszólított pszichiáterek mindegyike figyelemre méltó és szakmailag is körültekintő kommentárokkal, a hallgató olyan, ha észreveszi a maszatolást, arra fog elsősorban emlékezni. A maga nemében ez is egyfajta skizofrén helyzet, igaz, ezt a tisztességes tájékoztatással viszonylag könnyű lenne kezelni.

Felfedező – az egészségről, Kossuth Rádió, december 4.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.