rés a présen

Akkor hívjuk szimbiózisnak

Szuhay Gergely művészeti vezető, grafikus

  • rés a présen
  • 2017. május 6.

Interaktív

rés a présen: Úgy hírlik, fuzionál a romkocsma-paradicsom két jeles darabja, az Instant és a Fogas Ház. Miért is?

Szuhay Gergely: Az Instant Nagymező utcai otthonát a tulajdonosa több mint 8 esztendő után másként hasznosítja, így az Instant új ház után nézett. Felvetődött több helyszín is a város számos pontján, és ezek közül az Akácfa utca 49–51. ígérkezett a legjobb választásnak. Ezzel egy hatalmas átalakítás vette kezdetét, melynek a végén mind az Instant, mind a Fogas új arculattal, több vendégtérrel jelentkezik. Az újranyitás első akkordja március 14. és 17. között volt, de az igazi területi bővülés még most is folyamatban van.

rap: Hogyan fog kinézni ez a fúzió?

SZG: Szerintem hívjuk inkább szimbiózisnak, hiszen mind a két hely önálló identitással rendelkezik, és területileg is elkülönülnek. Aki eddig Fogas-rajongó volt, az továbbra is az maradhat, aki az Instantot szerette, az ugyanúgy szeretni fogja, vagy talán még jobban. Az Akácfa utca 49–51. alatt működő többi hely szintén az épületegyüttesben marad, mint a legendás Lärm, a Pont vagy a csodálatos Liebling.

rap: Mire törekedtek programban, szolgáltatásban?

SZG: Egyetlen szóval: változatosságra. A main­streamtől (Instant – Vaddiszkó) a kávéházi zenéken és dzsesszen át (Liebling) például a world musicig (Fogas kert) az Akácfa utca 49–51. együttvéve felsorolhatatlan számú tánctérrel büszkélkedhet majd (fogalmam sincs, mennyi lesz a végén). Egy azonban biztos: nemsokára egy hatalmas, labirintusszerű világgal lesz gazdagabb az épületegyüttes, benne a Robot és a Frame, és ez hozza majd az igazi területi bővülést.

rap: Mi változott a szórakoztató negyedben az elmúlt tíz évben?

SZG: Városlakóként úgy látom, hogy a belvárosban két szórakozónegyed fejlődik egymással párhuzamosan, az egyik a bulinegyed, melynek jelentős része (még) az egykori gettó területére esik, és talán a 2000-es évek eleje óta folyamatosan nő, fejlődik. Előnye, hogy Budapestet lassan Európa bulifővárosává emeli, és ennek jótékony gazdasági hatását talán mindenki elismeri. Hátrányait persze az itt élők és az eredeti városkép szenvedi meg elsősorban. A másik bulinegyed pedig megállíthatatlanul terjeszkedik a Nagykörútról minden irányba, ez a diákkocsmák véget nem érő láncolata, amely nyilván a gyors, olcsó és biztos lerészegedést ajánlja a betérőknek. Ami engem a leginkább zavar, hogy szegény Nagykörút arculata megint kapott egy jó nagy pofont, és nagy kérdés, hogy mikor érhet végre véget ez a szenvedéstörténet.

rap: Mik a személyes céljaid?

SZG: Ha meglátok egy üres teret, valahogy megpróbálom fejben figurákkal, színekkel, képekkel benépesíteni, mintha egy üres lapot rajzolna tele az ember. Ha már muszáj az embereknek kocsmába járni, tegyék ezt olyan díszletek között, amikkel egyébként nem szokás találkozni. És legyen boldog a vendég, a megrendelő és az alkotó egyaránt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.