Az állampárti kultúrpolitikával szemben is lehetett…

  • Artner Szilvia Sisso
  • 2022. január 2.

Interaktív

Rés a présen újévi különszám Koszits Attila újságíróval.

rés a présen: Mióta dolgozol Pécsen?

Koszits Attila: A nyolcvanas évek elején kapcsolódtam be a különböző alternatív művészeti események szervezésébe, rockzene történeti előadásokat tartottam, rock klubot vezettem. Majd az Öregek Otthona nevű underground formációban színpadra is álltam. Alkalmanként a megyei napilapban, az egyetemi újságban, valamint féllegális kiadványokban publikáltam. 1989-ben kerültem külsősként a Magyar Rádió Pécsi Regionális Stúdiójához, 1991-től már főállásban főleg zenei és művészeti műsorokat készítettem. A kilencvenes évektől a rádió országos csatornáin is dolgoztam, többször külföldről is tudósítva. Számos zenei és művészeti lapban (Z Magazi; Wanted; Zenészmagazin; ECHO kritikai szemle; sziget.hu stb.) jelentek meg írásaim. Aztán megírtam a Pécs Underground 80 című kötetet.

rap: Mi inspirált közben?

KA: A kétezres évektől tudományos konferenciákon főleg a pécsi underground színtérrel foglalkoztam, mivel ez még szűz területnek számított. A témában különböző publikációim is megjelentek, alapjául szolgálva a 2014. májusi Pécs Underground ’80 összművészeti akciónapoknak. A Pécsi Galériában megrendezett esemény pozitív visszhangja inspirált, hogy 2014 nyarán nekiálljak a kötet megírásának.

rap: Hogyan tematizáltad az anyagot?

KA: Három nagy fejezetre osztottam: az első a helyi kultúrpolitikát, az intézményrendszert, művészeti életet és az egyetemi világot taglalja. A második az underground zenei színtérrel, a Pécsett fellépő külföldi és fővárosi aktorokkal, illetve a pécsi formációkkal foglakozik. A harmadik rész a művészekkel és népművelőkkel készült interjúkat tartalmazza, s mindezt a tudományos szlengben nem járatos olvasó számára is befogadhatóan igyekeztem megírni.

rap: Mikor jelent meg ez a hatalmas méretű kötet?

KA: Az Önkormányzat Kulturális Bizottsága, a Moiré Kulturális Egyesület és a To Hungary Kft. Pécs támogatásának köszönhetően jelent meg. 2020. október 16-án, a Made in Pécs Caféban mutattuk be a médiának, majd november 5-én a nagyközönségnek, a Művészetek és Irodalom Házában. A pandémia miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt már elmaradt a decemberi pécsi program, ezt csak 2021 szeptemberében pótoltuk. A Ludwig Múzeumba tervezett esemény pedig meghiúsult: Készman József művészettörténész le is jött a pécsi bemutatóra, s a kötetről tervezett beszélgetést Müller Péter Sziámi és Valuska László közreműködésével. Pechemre a járvány azóta is sorban borítja fel az ilyen terveket.

rap: Kiknek a története okozhatja a legnagyobb meglepetést az olvasónak?

KA: Hardy Péter színész, énekes a legfontosabb pécsi underground formációk meghatározó arca. Hasonló központi alak Papp Károly (Kása) képzőművész, rajzfilmes, zenész. Tresz Zsuzsa a hazai jelmez- és díszlettervezők egyik legnagyobb egyénisége, Király Tamás is figyelemmel kísérte a munkásságát, sőt néha még merített is tőle. Pinczehelyi Sándor képzőművész, intézményvezető az új irányzatok jelentős hazai és külhoni alkotóinak nyújtott bemutatkozási lehetőséget, s az underground művészközeg és közönsége számára is kinyitotta a Pécsi Galériát. S még sorolhatnám Czakó Zsolttól, Harnóczy Örstől, aki a kötet grafikai tervezője is , Szilágyi Eszter Annán át Weber Kristófig…

rap: Van-e folytatása Pécsen ezeknek a kezdeményezéseknek manapság?

KA: Például a Drukker Közösségi Nyomdaműhelyt üzemeltető fiatal grafikusok köre vagy a Kulturális Labor Alkotóművészeti Szociális Szövetkezet. A Janus Egyetemi Színház és az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet is magas színvonalon működik. A most hetedik alkalommal megszervezett Made in Pécs Fesztiválon (2022. január 8.) több mint száz pécsi zenekar lép fel a különböző klubokban. Köztük underground kísérletezők: pl. az Új Anya Keresztesi József író vezényletével.

rap: Mi a legnagyobb tanulság a mára nézve ebből a munkából?

KA: Az állampárti kultúrpolitikával szemben is meg lehetett valósítani új törekvéseket; a szabad szellemet nem lehet kalodába zárni. Más városokban is érdemes lenne megírni a hasonló folyamatokat, hisz csak utána lenne teljes a magyar underground nyolcvanas évekbeli története.

(Lead-kép: Koszits Attila a Pécs Underground ’80 című könyve bemutatóján)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.