Az állampárti kultúrpolitikával szemben is lehetett…

  • Artner Szilvia Sisso
  • 2022. január 2.

Interaktív

Rés a présen újévi különszám Koszits Attila újságíróval.

rés a présen: Mióta dolgozol Pécsen?

Koszits Attila: A nyolcvanas évek elején kapcsolódtam be a különböző alternatív művészeti események szervezésébe, rockzene történeti előadásokat tartottam, rock klubot vezettem. Majd az Öregek Otthona nevű underground formációban színpadra is álltam. Alkalmanként a megyei napilapban, az egyetemi újságban, valamint féllegális kiadványokban publikáltam. 1989-ben kerültem külsősként a Magyar Rádió Pécsi Regionális Stúdiójához, 1991-től már főállásban főleg zenei és művészeti műsorokat készítettem. A kilencvenes évektől a rádió országos csatornáin is dolgoztam, többször külföldről is tudósítva. Számos zenei és művészeti lapban (Z Magazi; Wanted; Zenészmagazin; ECHO kritikai szemle; sziget.hu stb.) jelentek meg írásaim. Aztán megírtam a Pécs Underground 80 című kötetet.

rap: Mi inspirált közben?

KA: A kétezres évektől tudományos konferenciákon főleg a pécsi underground színtérrel foglalkoztam, mivel ez még szűz területnek számított. A témában különböző publikációim is megjelentek, alapjául szolgálva a 2014. májusi Pécs Underground ’80 összművészeti akciónapoknak. A Pécsi Galériában megrendezett esemény pozitív visszhangja inspirált, hogy 2014 nyarán nekiálljak a kötet megírásának.

rap: Hogyan tematizáltad az anyagot?

KA: Három nagy fejezetre osztottam: az első a helyi kultúrpolitikát, az intézményrendszert, művészeti életet és az egyetemi világot taglalja. A második az underground zenei színtérrel, a Pécsett fellépő külföldi és fővárosi aktorokkal, illetve a pécsi formációkkal foglakozik. A harmadik rész a művészekkel és népművelőkkel készült interjúkat tartalmazza, s mindezt a tudományos szlengben nem járatos olvasó számára is befogadhatóan igyekeztem megírni.

rap: Mikor jelent meg ez a hatalmas méretű kötet?

KA: Az Önkormányzat Kulturális Bizottsága, a Moiré Kulturális Egyesület és a To Hungary Kft. Pécs támogatásának köszönhetően jelent meg. 2020. október 16-án, a Made in Pécs Caféban mutattuk be a médiának, majd november 5-én a nagyközönségnek, a Művészetek és Irodalom Házában. A pandémia miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt már elmaradt a decemberi pécsi program, ezt csak 2021 szeptemberében pótoltuk. A Ludwig Múzeumba tervezett esemény pedig meghiúsult: Készman József művészettörténész le is jött a pécsi bemutatóra, s a kötetről tervezett beszélgetést Müller Péter Sziámi és Valuska László közreműködésével. Pechemre a járvány azóta is sorban borítja fel az ilyen terveket.

rap: Kiknek a története okozhatja a legnagyobb meglepetést az olvasónak?

KA: Hardy Péter színész, énekes a legfontosabb pécsi underground formációk meghatározó arca. Hasonló központi alak Papp Károly (Kása) képzőművész, rajzfilmes, zenész. Tresz Zsuzsa a hazai jelmez- és díszlettervezők egyik legnagyobb egyénisége, Király Tamás is figyelemmel kísérte a munkásságát, sőt néha még merített is tőle. Pinczehelyi Sándor képzőművész, intézményvezető az új irányzatok jelentős hazai és külhoni alkotóinak nyújtott bemutatkozási lehetőséget, s az underground művészközeg és közönsége számára is kinyitotta a Pécsi Galériát. S még sorolhatnám Czakó Zsolttól, Harnóczy Örstől, aki a kötet grafikai tervezője is , Szilágyi Eszter Annán át Weber Kristófig…

rap: Van-e folytatása Pécsen ezeknek a kezdeményezéseknek manapság?

KA: Például a Drukker Közösségi Nyomdaműhelyt üzemeltető fiatal grafikusok köre vagy a Kulturális Labor Alkotóművészeti Szociális Szövetkezet. A Janus Egyetemi Színház és az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet is magas színvonalon működik. A most hetedik alkalommal megszervezett Made in Pécs Fesztiválon (2022. január 8.) több mint száz pécsi zenekar lép fel a különböző klubokban. Köztük underground kísérletezők: pl. az Új Anya Keresztesi József író vezényletével.

rap: Mi a legnagyobb tanulság a mára nézve ebből a munkából?

KA: Az állampárti kultúrpolitikával szemben is meg lehetett valósítani új törekvéseket; a szabad szellemet nem lehet kalodába zárni. Más városokban is érdemes lenne megírni a hasonló folyamatokat, hisz csak utána lenne teljes a magyar underground nyolcvanas évekbeli története.

(Lead-kép: Koszits Attila a Pécs Underground ’80 című könyve bemutatóján)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.