Az állampárti kultúrpolitikával szemben is lehetett…

  • Artner Szilvia Sisso
  • 2022. január 2.

Interaktív

Rés a présen újévi különszám Koszits Attila újságíróval.

rés a présen: Mióta dolgozol Pécsen?

Koszits Attila: A nyolcvanas évek elején kapcsolódtam be a különböző alternatív művészeti események szervezésébe, rockzene történeti előadásokat tartottam, rock klubot vezettem. Majd az Öregek Otthona nevű underground formációban színpadra is álltam. Alkalmanként a megyei napilapban, az egyetemi újságban, valamint féllegális kiadványokban publikáltam. 1989-ben kerültem külsősként a Magyar Rádió Pécsi Regionális Stúdiójához, 1991-től már főállásban főleg zenei és művészeti műsorokat készítettem. A kilencvenes évektől a rádió országos csatornáin is dolgoztam, többször külföldről is tudósítva. Számos zenei és művészeti lapban (Z Magazi; Wanted; Zenészmagazin; ECHO kritikai szemle; sziget.hu stb.) jelentek meg írásaim. Aztán megírtam a Pécs Underground 80 című kötetet.

rap: Mi inspirált közben?

KA: A kétezres évektől tudományos konferenciákon főleg a pécsi underground színtérrel foglalkoztam, mivel ez még szűz területnek számított. A témában különböző publikációim is megjelentek, alapjául szolgálva a 2014. májusi Pécs Underground ’80 összművészeti akciónapoknak. A Pécsi Galériában megrendezett esemény pozitív visszhangja inspirált, hogy 2014 nyarán nekiálljak a kötet megírásának.

rap: Hogyan tematizáltad az anyagot?

KA: Három nagy fejezetre osztottam: az első a helyi kultúrpolitikát, az intézményrendszert, művészeti életet és az egyetemi világot taglalja. A második az underground zenei színtérrel, a Pécsett fellépő külföldi és fővárosi aktorokkal, illetve a pécsi formációkkal foglakozik. A harmadik rész a művészekkel és népművelőkkel készült interjúkat tartalmazza, s mindezt a tudományos szlengben nem járatos olvasó számára is befogadhatóan igyekeztem megírni.

rap: Mikor jelent meg ez a hatalmas méretű kötet?

KA: Az Önkormányzat Kulturális Bizottsága, a Moiré Kulturális Egyesület és a To Hungary Kft. Pécs támogatásának köszönhetően jelent meg. 2020. október 16-án, a Made in Pécs Caféban mutattuk be a médiának, majd november 5-én a nagyközönségnek, a Művészetek és Irodalom Házában. A pandémia miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt már elmaradt a decemberi pécsi program, ezt csak 2021 szeptemberében pótoltuk. A Ludwig Múzeumba tervezett esemény pedig meghiúsult: Készman József művészettörténész le is jött a pécsi bemutatóra, s a kötetről tervezett beszélgetést Müller Péter Sziámi és Valuska László közreműködésével. Pechemre a járvány azóta is sorban borítja fel az ilyen terveket.

rap: Kiknek a története okozhatja a legnagyobb meglepetést az olvasónak?

KA: Hardy Péter színész, énekes a legfontosabb pécsi underground formációk meghatározó arca. Hasonló központi alak Papp Károly (Kása) képzőművész, rajzfilmes, zenész. Tresz Zsuzsa a hazai jelmez- és díszlettervezők egyik legnagyobb egyénisége, Király Tamás is figyelemmel kísérte a munkásságát, sőt néha még merített is tőle. Pinczehelyi Sándor képzőművész, intézményvezető az új irányzatok jelentős hazai és külhoni alkotóinak nyújtott bemutatkozási lehetőséget, s az underground művészközeg és közönsége számára is kinyitotta a Pécsi Galériát. S még sorolhatnám Czakó Zsolttól, Harnóczy Örstől, aki a kötet grafikai tervezője is , Szilágyi Eszter Annán át Weber Kristófig…

rap: Van-e folytatása Pécsen ezeknek a kezdeményezéseknek manapság?

KA: Például a Drukker Közösségi Nyomdaműhelyt üzemeltető fiatal grafikusok köre vagy a Kulturális Labor Alkotóművészeti Szociális Szövetkezet. A Janus Egyetemi Színház és az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet is magas színvonalon működik. A most hetedik alkalommal megszervezett Made in Pécs Fesztiválon (2022. január 8.) több mint száz pécsi zenekar lép fel a különböző klubokban. Köztük underground kísérletezők: pl. az Új Anya Keresztesi József író vezényletével.

rap: Mi a legnagyobb tanulság a mára nézve ebből a munkából?

KA: Az állampárti kultúrpolitikával szemben is meg lehetett valósítani új törekvéseket; a szabad szellemet nem lehet kalodába zárni. Más városokban is érdemes lenne megírni a hasonló folyamatokat, hisz csak utána lenne teljes a magyar underground nyolcvanas évekbeli története.

(Lead-kép: Koszits Attila a Pécs Underground ’80 című könyve bemutatóján)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.