Tavalyi hagyományteremtő szavazásunkkor a Színház- és Filmművészeti Egyetem tiltakozó diákjait szavazták meg olvasóink 2020 "legmeghatározóbb emberének", de idén is összeszedtük azokat a személyeket vagy csoportokat, akik rányomták bélyegüket a 2021-es év alakulására, hatással voltak életünkre, és érdemesek méltatásunkra.
Mutatjuk, hogy a Narancs újságírói szerint idén kik voltak azok, akik teljesítményükkel méltók lettek az elismerésünkre. Azt kérjük, hogy a cikk végén szavazzanak is, hogy közülük Önök kit vagy kiket tartanak az év legmeghatározóbbjának. Ha pedig úgy érzik, hogy valaki esetleg lemaradt volna, akkor kérjük, hogy a narancsonline [at] narancs [dot] hu-ra küldjék el e-mailben, vagy a Facebookon kommentben, hogy kit hiányolnak a listánkról. Az eredményekről természetesen beszámolunk!
FRISSÍTÉS: Szavazásunk lezárult, hamarosan jelentkezünk az eredményekkel!
Márki-Zay Péter
A hódmezővásárhelyi polgármester vitán felül az elmúlt évek legkomolyabb politikai meglepetését okozta előválasztási győzelmével, amire előzetesen senki nem számított, nagy valószínűséggel ő maga sem. Márki-Zay Péter titkát azóta is csak nyomozzák a politológusok, sikerének magyarázatában nemigen jutnak többre annál, hogy az eliten kívüli jelöltnek tűnt, újszerű hangot ütött meg és sokan sok mindent bele tudtak látni.
Persze ami működik, azt nem kell megmagyarázni, és Márki-Zaynak az előválasztási kampányban, valamint a két forduló közötti tárgyalások során nagyjából minden lépése bejött. Az előválasztás eufóriája után azonban a hosszú másnaposság állapotába zuhant az ellenzék, és „kapitányként” leginkább Márki-Zaynak kell állnia a kritikát amiatt, hogy közel két hónapig alig-alig volt nyilvános jele a Fidesz leváltásáért küzdők választási felkészülésének. A népszavazási aláírásgyűjtéssel kaptak egy lehetőséget, fontos lenne, hogy sikerrel vegyék az akadályt és hogy az ünnepek után valóban kampányüzemmódba álljon a Márki-Zay-csapat.
A miniszterelnök-jelölt feladata nem könnyű: úgy kell maga mögött tartania a hat ellenzéki pártot, hogy közben bevallottan építgeti a hetediket, és el kell hitetnie a választókkal, hogy nem csak győzni lesz képes, hanem kormányozni is, mindezt úgy, hogy a mérsékeltebb ellenzékieket és a nemzetközi közvéleményt se idegenítse el a kétharmados törvények feles eltörléséről szóló terveivel. A kampányban – főleg a billegő körzetekben – fontos lesz az egyéni jelöltek teljesítménye is, de az előválasztással létrehozott felállás és Márki-Zay személyes karaktere is azt vetíti előre, hogy egyértelműen ő lesz a középpontban, végső soron rajta áll vagy bukik majd a 2022-es választás. Orbán Viktor 2006 óta most először kapott valódi kihívót. (Teczár Szilárd)
Hadházy Ákos
Simonka, Boldog, Tóth Csaba, Völner – bár sokan az ellenzéki oldalon sem értenek egyet a módszereivel és a stílusával, Hadházy Ákosnak abban elnyűhetetlen érdemei vannak most már független országgyűlési képviselőként, hogy az amúgy is elég rossz szagú politikai levegő a jelek szerint mentes lesz a fentebb említett személyektől a jövő évi országgyűlési választások után. A legtöbben nem gondolták volna, hogy Hadházy a zuglói előválasztás során olyan előnyre tesz majd szert, amely a kerületben „beágyazódott” MSZP-s ellenfelét végül visszalépésre ösztönzi, de még a miniszterelnök-jelölti versenyt is érdemben tudta befolyásolni mozgásával.
Hadházy már most többet ért el azoknál a kortársainál, akik időnként egy-egy – olykor meglehetősen bornírt – parlamenti interpelláción túl nemigen tettek semmit a változásért. Nem lenne egyszerű összeszámolni, hogy a „nagyhalak” nyomasztásán túl hány vidéki, kisebb-nagyobb településen tűnt fel, hogy bemutassa, milyen módszerekkel sinkófálják el az uniós és kormányzati forrásokat. Ha az egyesült ellenzék kormányt vált jövőre, és Márki-Zay Péter tartja a szavát, úgy az elszámoltatásnak Hadházy Ákos lesz a felelőse. Ne legyünk naivak, de ha csak egy korrupt politikus is börtönbe megy majd a munkájának köszönhetően, akkor már többet sikerül elérnie, mint az elődjének, Budai Gyulának. (Béres Máté)
Előválasztási szavazók és aktivisták
A politikusokról már volt szó, és többször méltattuk már magukat az előválasztási szavazókat, hiszen az egész akció kudarcba fulladhatott volna, ha nincs, aki elmenjen szavazni, vagy nincs, aki mindezt lehetővé teszi. De nem fulladt kudarcba, sőt igazán felemelő volt látni, ahogy az emberek sorban álltak a szavazósátraknál. Közhely, hogy a „demokrácia ünnepéről” volt szó, de az biztos, hogy az eredményétől és az azóta történtektől függetlenül rég nem volt ilyen pozitív politikai esemény Magyarországon. Nem feledkezhetünk el viszont azokról az aktivistákról sem, akik mindezt lehetővé tették és pultoztak, önkéntesként regisztrálták az online szavazni akarókat, vagy végül részt vettek a maratoni szavazatszámlálásban.
Az első fordulóban 633 811-en, a másodikban 662 ezren voksoltak, és ki tudja, hány önkéntes szánt az idejéből akár csak néhány órát az akció megsegítésére. Politikusok ide vagy oda, mégiscsak az emberekről szól ez a műfaj, akik az idén egy Magyarországon eddig példa nélküli politikai esemény megvalósulását tették lehetővé, nem is akárhogyan. Mert minden bénázásával és fapadosságával együtt az előválasztás 2021 egyik legjelentősebb eseménye volt Magyarországon. (Fazekas Zsuzsanna)
Karikó Katalin
Semmelweis Ignác-díj, Bolyai-díj, Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért, Breakthrough-díj, Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díj, Paul Janssen-díj, a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerése – ez csak néhány azok közül a díjak közül, amelyeket idén kapott Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. A Time 2021 hősei közé választotta több más tudóssal együtt, akik szintén részt vettek a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésében. Sokan őt tartották a Nobel-díj várományosának is, azt azonban idén sem az orvosi, sem a kémiai szekcióban nem ő nyerte el.
Ahogy az előző évünket, úgy 2021-et is tagadhatatlanul meghatározta a koronavírus-járvány, ám míg tavaly csak reménykedni lehetett, hogy a tudósok hamarosan előállnak egy jól működő vakcinával, addig idén egy, két vagy akár már három oltással is előrébb vagyunk és remélhetőleg közelebb is a világjárvány végéhez. Ebben Karikó Katalin szerepe óriási. Ahogy Debrecenben, egy díj átvételekor fogalmazott: „Szomorú napja volt a vírusoknak, amikor kiderült, hogy van mRNS-vakcina, és hatásos”.
Orbán Viktor idén januárban a Pfizer-BioNTech vakcinájáról azt mondta: „kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne”; majd hozzátette, hogy „büszkék lehetünk a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam”. Kijelentése nagy port kavart, Karikó azonban elegánsan csak annyit jegyzett meg az asszonyság-gate-tel kapcsolatban, hogy „ez mások vitája”, így inkább nem kíván rá reagálni. Azóta is inkább csak teszi a dolgát. (Fülöp Zsófia)
Marco Rossi
Bár a magyar labdarúgó-válogatott nem jutott ki a 2022-es világbajnokságra, és az Európa-bajnokságon mutatott jó formáját sem sikerült megőriznie, Marco Rossi mégis az év egyik legpozitívabb szereplőjének bizonyult. Az olasz szakember 2018 júniusától irányítja a válogatottat, előtte klubedzőként ért el sikereket a magyar és a szlovák bajnokságban. Jól ismeri tehát a magyar focit, a játékosokat és a hazai futballközeget, ezért egyértelműen jó döntés volt annak idején szövetségi kapitányi kinevezése. Elődjétől eltérően komoly és tekintélyes szakember, akinek idén két kihívással is szembe kellett néznie: egyfelől a válogatott minél eredményesebb Európa-bajnoki szereplése, másfelől a világbajnokságra való kijutás volt a cél. Az Eb-től senki sem várt csodát azok után, hogy a magyarok a világbajnok franciákkal, az Európa-bajnoki címvédő portugálokkal és a németekkel kerültek egy csoportba. A három meccsen szerzett két pont és a csoportbeli utolsó hely ellenére mégis olyan masszív és szimpatikus csapatot rakott össze Rossi, ami még a válogatott kiritikusainak is kivívta az elismerését. A folytatás viszont nem sikerült, az albánoktól elszenvedett vereségekkel el is szálltak a világbajnoki álmok.
Marco Rossi emberi kvalitására jellemző, hogy a magyar szurkolók sorozatos botrányai után – a rasszista drukkerekkel cinkosan összekacsintó kormányzati politikusok és az ügyben mélyen hallgató MLSZ helyett – ő kérte meg a közönséget a sportszerű viselkedésre. Egy alkalommal pedig arról beszélt, ő nem valakinek felel a csapat eredményeiért, hanem a magyar embereknek. Ez akár a válogatott ügyeiben magát kompetensnek érző miniszterelnökhöz szóló üzenetnek is tekinthető – írtuk korábban ennek kapcsán.
Hogy a mindig realistán és sokszor önkritikusan megszólaló Marco Rossi a vb-selejtezők kudarca ellenére felmerül az év meghatározó embereként, annak az lehet az oka: tapasztalatának és szaktudásának köszönhetően minden esély megvan arra, hogy a magyar válogatott a következő év(ek)ben visszatér az Eb emlékezetes meccsein, a franciák és a németek ellen mutatott formájához, és méltó ellenfele lehet a nálunk erősebb csapatoknak is. Ha így lesz, Rossi még sokáig népszerű, a szurkolók által kedvelt szövetségi kapitány maradhat. (Ambrus Vilmos)
Grupa Granica
Tavaly ilyenkor még Szvjatlana Cihanouszkajától és a legádázabb európai rezsim ellen küzdő belarusz ellenzéktől volt hangos a média, de úgy tűnik, Aljakszandr Lukasenka gonoszsága határtalan. Idén májustól a belarusz elnök állami segédlettel, menetrend szerinti repülőjáratokkal utaztatja országába a szír, afgán, iraki menedékkérőket, majd a lengyel és a litván határra küldi őket. A Fehéroroszországgal szomszédos országok válaszul falakat építettek a határra, megerősítették a határvédelmet, a lengyelek pedig a lehető legrosszabb módon reagáltak: veszélyhelyzetet hirdettek és lezártak egy jókora szakaszt a határon. A zónába be és ki csak a határőrök, rendőrök és azok léphetnek, akik azon a területen élnek, így a belarusz oldalról érkező bevándorlók csak a rend őreivel találkoznak, amiben a beszámolók szerint nincs sok köszönet. Az újságírókat, aktivistákat, segítőket igyekeznek távol tartani a mocsaras erdei szakasztól, de természetesen ez nem teljesen sikerül.
A Grupa Granica névre hallgató csoport, társadalmi mozgalom aktivistákból, civil szervezetekből és a határ menti segítőkész lakosokból szerveződött. Ők azok, akik a biztonsági szervek tiltása ellenére nap, mint nap megpróbálnak bejutni a zónába, élelmet, vizet, gyógyszereket, orvosi segítséget juttatva a menekülőknek. Ők azok, akik információkkal látják el a Fehéroroszországból érkezőket, monitorozzák az emberi jogok megsértését és folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot arról, ami ezekben a téli mínuszokban történik azokkal az emberekkel, akiknek azt mondják Isztambulban, vagy Bagdadban, hogy jöjjenek csak, ez a valaha volt legegyszerűbb és legbiztonságosabb út Európába. Aztán a halálzónában találják magukat élelem, víz, meleg ruha és emberség nélkül. (Fülöp Zsófia)
Alekszej Navalnij
Lehetett volna gondnok, szakács, pék, segédmunkás, de ő úgy döntött, „varrónő” lesz, a börtön varrodájában fog dolgozni – ez a legutóbbi hír Alekszej Navalnijról, Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenfeléről, aki jelenleg két és fél éves börtönbüntetését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban, ezért az Európai Unió neki ítélt Szaharov-díját sem tudta személyesen átvenni. Az 1976-os születésű Alekszej Anatoljevics jogi és pénzügyi tanulmányok után kezdett politizálni a Jabloko pártban, részt vett közéleti mozgalmak, korrupcióellenes kezdeményezések elindításában, majd 2013-ban 5 év felfüggesztett börtönre ítélték sikkasztás vádjával, de óvadék ellenében szabadon engedték. Az ítéletet sokan komolytalannak nevezik, koncepciós eljárás eredményének, de ettől még hivatalos papír van róla. A 2013-as ítéletre hivatkoztak akkor is, amikor megtagadták, hogy elnökjelöltként nyilvántartásba vegyék a 2018-as választásokra.
Több évnyi tiltakozás, tüntetés, és a hatóságokkal folytatott közdelem után Navalnij tavaly augusztusban Szibériába utazott, találkozni ottani szövetségeseivel. Hazafelé, a Tomszk–Moszkva repülőjáraton rosszul lett, lélegeztetőgépre került, a családja szállíttatta Berlinbe, ahol a szervezetéből vett mintákban több labor is idegmérget mutatott ki. A Kreml szóvivője mielőbbi felépülést kívánt neki, és azt állította, a méreg csakis külföldön kerülhetett az ellenzéki politikus szervezetébe, nem igaz, amit Navalnij is állít, hogy Putyin elnök utasítására mérgezték meg. Decemberben felszólították, hogy ha már meggyógyult, térjen haza, jelentkeznie kell a hatóságoknál, még mindig a 2013-as ügye miatt. Hazatért, de már az előírt határidő lejárta után. Azt mondta, bízik az igazában, úgyse történik semmi különös, mindenki nyugodjon meg. Ahogy leszállt a repülőről, őrizetbe vették, letöltendő börtönre ítélték.
A politikát kerülő ember szemszögéből nézve Navalnij felelőtlen, kockára teszi az életét. De vajon ki garantálná – Alekszandr Litvinyenko, Julija és Szergej Szkripal esete után –, hogy Németországban vagy Franciaországban teljes biztonságban élhetett volna tovább? Az viszont biztos, hogy ha ott marad, eddigi politikai életműve megy a kukába. Épp ezért talán Putyin is örült volna, ha legkeményebb ellenfele emigráns lesz. Navalnij azonban következetes: még Németországban arról beszélt, hogy nagyon sokszor próbáltak már ráijeszteni, de ő nem fél. Szerinte Putyinnak őellene már nem maradt más eszköze, mint egy tábla, amit kifüggeszt a Kreml tornyára, ezzel a felirattal: „Alekszej, kérlek, hogy semmilyen körülmények között ne gyere haza!” Ki fog derülni, hogy Alekszej tényleg jobban ismeri-e azt a rendszert, mint az, aki működteti. (Bakos András)
Gulyás Márton
A hazai médiahelyzet alakulásának köszönhetően komoly jelentősége lett a YouTube-on futó közéleti tartalmaknak, itt kezdett el Gulyás Márton is politikai aktivistaként vlogolni. Először a Slejm – A torkon ragadt politika című csatorna keretein belül kísérletezett különféle videós tartalmakkal, majd már csak erre fókuszálva Partizán címen folyamatosan megújuló, de nagyon átgondolt tartalomstruktúrával reflektál főleg a politikai történésekre, de gyárt kulturális vagy szociális témájú tartalmakat is. Munkatársai száma, a stáb folyamatosan növekedett, de alapvetően Gulyás maradt a Partizán arca.
A csatorna indulásával a tartalomfogyasztó hirtelen úgy érezhette, mintha a közszolgálat a YouTube-ra költözött volna, valódi közszolgálati médiumok híján pedig ez nem is különösebb csoda, hisz’ akárhány tévécsatornája van például a közmédiának, ami ott folyik, az minden, csak nem közszolgálat – de ezt talán nem is kell ragozni...
Gulyás korábban úgy nyilatkozott, hogy nem tekint magára professzionális újságíróként, műsoraiban mégis ebbe a pozícióba helyezi magát. Hosszasan sorolhatnánk, mi mindennel foglalkozott és milyen formában a Partizán, de a legnagyobb jelentősége talán az ellenzéki előválasztásban vállalt szerepének volt. Gulyás nem csak a miniszterelnök-jelöltekkel készített interjút (persze csak azokkal, akik el is mentek hozzá), de 32 választókörzetben rendezett előválasztási vitákat a jelöltekkel, ami példátlan lehetőséget adott a jelölteknek, és amire nem is nagyon volt precedens már jó pár éve. Akárhogy is, a Facebookon 142 ezer, a YouTube-on 235 ezer követővel rendelkező Partizán mostanra meghatározó tényezővé nőtte ki magát. (Czenkli Dorka)
Szivárványos aktivisták
Jobb helyeken már evidens, hogy a melegek, sőt, a transzneműek sem másodrendű állampolgárok. És nem kerültek volna fel „szivárványos aktivisták” gyűjtőnévvel a listánkra az LMBTQ-szervezetek, aktivisták, valamint bárki, aki kiállt az LMBTQ-emberek egyenlősége mellett, ha a magyar kormány nem áll bele az általuk gyermekvédelminek, de mindenki más által csak homofóbnak nevezett törvény ügyébe. Sőt, a kormány még az olyan, elsőre totális agyrémnek tűnő politikai ügyeket is tovább erőlteti, mint a kiskorúak nemátalakító műtéteiről szóló népszavazás. Ám hiába erősködtek, hogy ők csak a szülők jogait védik a gyerekek „szexuális nevelésével” (bármit is jelentsen ez) kapcsolatban, ezt a magyar határokon túl – a helyi szélsőjobbon kívül – nem nagyon hitte el nekik senki.
Így történhetett, hogy a foci Eb müncheni német-magyar meccse politikai eseménnyé változott stadionkivilágítási botránnyal, a német helyett szivárványszínű zászlókat lengető helyi állampolgárokkal és a pályára futó szivárványos zászlót lengető aktivistával; és hogy itthon ma már politikai tettnek számít, ha valaki kitesz egy szivárványos zászlót az ablakába, amiért a szomszédaitól még retorzió is érheti. Nem véletlen az sem, hogy talán még soha nem voltak annyian a Budapest Pride-on, mint 2021-ben, a magyar társadalomnak ugyanis még mindig van egy jelentős része, amelynek evidens az, hogy „a család az család”, és hogy – ahogy mondani szokták – „szeretni emberi jog”. (Fazekas Zsuzsanna)
Szavazásunk lezárult, hamarosan jelentkezünk az eredményekkel!
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
