Tévésorozat

Bizalom

Interaktív

Az olajmilliárdos Getty család szomorú történetét csak idén már másodjára regéli el a filmipar. Ridley Scott után Danny Boyle (Trainspotting; Gettómilliomos) 10 részen át áll ki a vártára, s amit ott művel, az a legkevésbé sem dokumentarizmus.

1973. Lear. Getty. A párhuzam arcátlanul kézenfekvő, de a dráma kétségkívül shakespeare-i. A gazdag és kibírhatatlan öregúrnak nincs kire hagynia a vagyont, pontosabban minden örökös csapnivaló, de felbukkan egy tékozló unoka, aki nem is olyan hippi és szerencsétlen, mint amilyennek elsőre tűnik. Aztán persze kiderül, hogy mégis az, sőt el is rabolják, vagy éppen megrendezi saját elrablását, hogy végül tényleg elrabolják. Pénzhez jutni nehéz.

A fordulatos kalandokat azonban nem Shakespeare, de nem is forgatókönyvíró szülte, hanem ugyebár az élettel szövetséges világsajtó. Boyle mindebből meghagyja a sztori vázát és alapfiguráit, erős atmoszférát rendel hozzá, súlyt fektet a korrajzra, sőt még talál néhány ötletes és végigvezetett motívumot is. Ám az összkép ezekkel együtt is merev, mint egy Eastmancolor családi fotó. De van, aki még azon is jól mutat: Donald Suther­land John Paul Getty szerepében. A 16 éves unokát játszó Harris Dickinsonról is könnyű elhinni, hogy a nagypapihoz hasonló, antik művészetekért rajongó művészlélek. Kettősük körítését Hilary Swank adja fel, ő az egyedüli, aki elhiszi a valós elrablás szálát, és nyomozni kezd. Jó a nagy visszatérő Brendan Fraser is, aki megmackósodott exügynökként domborít.
A vágások, a képi világ, a zene mind telitalálat, csak a katarzis marad el.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.