Esemény

Egri csillagok szabadulószoba

  • - oil -
  • 2016. október 15.

Interaktív

A műfaj rajongóinak kötelező zarándokhely az újpalotai lakótelep, ahol szeptember 1-jén megnyílt az ország első ingyenes szabadulószobája. Kivált ajánlott a tanulmányi kirándulás, ha az ember gyereke rákapott, hogy odahaza minden alkalmas és alkalmatlan helyiségből, ócska lakatból és számzáras aktatáskából szabadulószobát bütyköljön – itt ugyanis bőven meríthet a házilagos ötletekből.

Hagyjuk otthon a belvárosi vállalkozások nyomán kialakult elvárásainkat! Újpalotán, ahol minden ellenkező híreszteléssel ellentétben sosem fog járni a 4-es metró, egy tízemeletes ház földszintjén, a közösségi ház irodahelyiségét alakították át az egri vár föld alatti katakombájává. Az ötletgazda és helyi programszervező Várhegyi Gábor saját bevallása szerint még sosem járt szabadulószobában, de a kollégáitól eleget hallott róla; a megvalósítást a 15. kerületi önkormányzat és néhány magánszemély támogatta.

1552 szeptemberében járunk – de legalább annyira az 1970-es években. A falakon környékbeli iskolások rajzai, a hazai várak szuvenírboltjaiból ismerős fakard és az 1968-as Egri csillagok film színesben nyomtatott sztárjai: Venczel Vera Vicuska, Sinkovits mint Dobó és Bárdy, a legfélszeműbb Jumur­dzsák. Retró walkmanból csatazaj szól, az asztalon „török nassolnivalók” vonják el a kiskorúak figyelmét a küldetésről, a feladatokat gondosan lelakatolt papír cipősdobozokban találjuk. Kicsit sokan vannak, kicsit túlbonyolítottak, de azért az egész nagyon szimpatikus. Játékmesterünk legalább annyira élvezi, ahogy a feladataival birkózunk, mint mi, és csak olyankor tűnik el pár percre a galérián, amikor a forgatókönyv szerint működésbe kell hoznia valamely maga gyártotta, ügyes szerkezetet. Szorgos munkájának hála nincs ember, aki legkésőbb a 60. percben ki ne szabadulna.

Bp. XV., Zsókavár utca 2.; bejelentkezés: 20/971-7289; a játék ingyenes

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.