Esemény

Egri csillagok szabadulószoba

  • - oil -
  • 2016. október 15.

Interaktív

A műfaj rajongóinak kötelező zarándokhely az újpalotai lakótelep, ahol szeptember 1-jén megnyílt az ország első ingyenes szabadulószobája. Kivált ajánlott a tanulmányi kirándulás, ha az ember gyereke rákapott, hogy odahaza minden alkalmas és alkalmatlan helyiségből, ócska lakatból és számzáras aktatáskából szabadulószobát bütyköljön – itt ugyanis bőven meríthet a házilagos ötletekből.

Hagyjuk otthon a belvárosi vállalkozások nyomán kialakult elvárásainkat! Újpalotán, ahol minden ellenkező híreszteléssel ellentétben sosem fog járni a 4-es metró, egy tízemeletes ház földszintjén, a közösségi ház irodahelyiségét alakították át az egri vár föld alatti katakombájává. Az ötletgazda és helyi programszervező Várhegyi Gábor saját bevallása szerint még sosem járt szabadulószobában, de a kollégáitól eleget hallott róla; a megvalósítást a 15. kerületi önkormányzat és néhány magánszemély támogatta.

1552 szeptemberében járunk – de legalább annyira az 1970-es években. A falakon környékbeli iskolások rajzai, a hazai várak szuvenírboltjaiból ismerős fakard és az 1968-as Egri csillagok film színesben nyomtatott sztárjai: Venczel Vera Vicuska, Sinkovits mint Dobó és Bárdy, a legfélszeműbb Jumur­dzsák. Retró walkmanból csatazaj szól, az asztalon „török nassolnivalók” vonják el a kiskorúak figyelmét a küldetésről, a feladatokat gondosan lelakatolt papír cipősdobozokban találjuk. Kicsit sokan vannak, kicsit túlbonyolítottak, de azért az egész nagyon szimpatikus. Játékmesterünk legalább annyira élvezi, ahogy a feladataival birkózunk, mint mi, és csak olyankor tűnik el pár percre a galérián, amikor a forgatókönyv szerint működésbe kell hoznia valamely maga gyártotta, ügyes szerkezetet. Szorgos munkájának hála nincs ember, aki legkésőbb a 60. percben ki ne szabadulna.

Bp. XV., Zsókavár utca 2.; bejelentkezés: 20/971-7289; a játék ingyenes

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.