Egy hét kultúra 2021/22.

  • Narancs
  • 2021. június 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

ISTENI A mesék, mondák, hiedelmek és vallások bugyraiba vezet a Kunsthistorisches Museum Höhere Mächte című kiállítása. A május 18-tól augusztus 15-ig látható tárlat célja az, hogy bemutassa különböző kultúrák emberfeletti erőkről alkotott képét, az ezekhez kapcsolódó művészeti alkotásokat és tárgyi emlékeket. A kiállítást a Kunsthistorisches Museum, a Weltmuseum Wien és a Theatermuseum közösen rendezi, így olyan műtárgyakat vonultatnak fel, amelyek eddig még sosem voltak együtt láthatók. Izgalmas kontextusba léphetnek egymással az egyébként egymástól távoli korok és kultúrák emlékei, legyenek azok pozitív erők vagy fenyegető démonok, mint például a brazíliai vihardémon maszkja és a 16. századi Arcimboldo négy elemről készült sorozatának darabjai.

ARAKI Május 26-tól szintén Bécsben lehet megnézni az Albertina Modernben Araki Nobujosi fényképeit. A japán fotográfus provokatív alkotásai révén vált világszerte ismertté, Tokió avantgárd mozgalmainak hatására születő képei a 60-as években radikális újításnak számítottak a dokumentarista fotózásban. Araki 1940-ben született a japán fővárosban, a fényképezést hobbifotós édes­apjától tanulta. A korabeli japán művészvilágba Érzelmes utazás című fotókönyvével robbant be, amely nagy vitákat generált. Araki ugyanis a képekkel imádott feleségével, Jokóval közös nászútjukat dokumentálta, fittyet hányva az akkori társadalmi érzékenységre és a fotótechnikai tudással szemben elvárt konvenciókra. A nászúton kezdődő sorozatot aztán évtizedekig folytatta, végigkövetve közösen eltöltött éveiket, majd a fiatalon elhunyt Joko halála jelentette hiányt is. A jelenlegi, egyszerűen csak Araki címen futó tárlat középpontjában az 1971-től 2017-ig tartó grandiózus sorozat áll, a bemutatott művek Rafael Jablonka gyűjteményéből valók, amelynek anyaga 2019-ben került az Albertinához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.