KAFKA Új fejezet nyílt Franz Kafka hagyatékának regényes történetében: az Izraeli Nemzeti Könyvtár elérhetővé tette a közönség számára az összes digitalizált iratot. A hagyaték pontosan 97 évvel a szerző 1924. június 3-án bekövetkezett halála után és mintegy két évvel a különböző jogviták végleges lezárulása és az anyag fölötti rendelkezés biztosítása után vált elérhetővé ingyenesen a könyvtár honlapján (nli.org.il/en/discover/literature-and-poetry/authors/franz-kafka). A közzétételt természetesen megőrzési, helyreállítási, katalogizálási és digitalizálási munkák előzték meg, így vált mostanra böngészhetővé a több tucat Kafka-kéziratot, jegyzetfüzeteket, személyes leveleket és rajzokat tartalmazó anyag. A hagyatékban szerepel Kafka több mint kétszáz levele is, amelyeket barátjának, Max Brodnak írt, akinek az köszönhető, hogy a dokumentumok egyáltalán fennmaradtak. Brodot ugyanis hiába kérte Kafka arra, hogy halála után égesse el a kéziratait. Brod ehelyett 1939-ben a német megszállás elől menekülve magával vitte Palesztinába Kafka írásait, majd sajtó alá rendezte azokat. 1968-ban, Brod halála után a hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a kitétellel, hogy helyezze azt egy tudományos gyűjteménybe. Esther Hoffe azonban két lányára hagyta az iratokat. Az izraeli állam megtámadta a végrendeletet, Hoffe lányai pedig közel tíz évig küzdöttek a jogokért egy meglehetősen kafkai perben. 2016-ban végül az izraeli legfelső bíróság döntött arról, hogy Brod és Kafka hagyatékát az Izraeli Nemzeti Könyvtárban kell elhelyezni.
BOOKER Először nyerte el francia író a Nemzetközi Booker-díjat. David Diop második, At Night All Blood Is Black című regényéért kapta meg az elismerést és az azzal járó 50 ezer fontos jutalmat, közösen a könyvet angolra fordító amerikai íróval, Anna Moschovakisszal. Az 55 éves, francia-szenegáli származású irodalomprofesszor regényének alapjául szenegáli dédapjának soha el nem mondott, első világháborús élményei szolgáltak. Diop dédapja ugyanis sosem mesélt a háborúban történtekről, a szerző az elképzelt történetekkel épp a hiány és elhallgatás megbontására tett kísérletet. A regény korábban már a francia Goncourt des lycéens díjat – a Goncourt-díj „kistestvérét” – is megkapta.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
