Egy hét kultúra 2021/23.

  • Narancs
  • 2021. június 9.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

KAFKA Új fejezet nyílt Franz Kafka hagyatékának regényes történetében: az Izraeli Nemzeti Könyvtár elérhetővé tette a közönség számára az összes digitalizált iratot. A hagyaték pontosan 97 évvel a szerző 1924. június 3-án bekövetkezett halála után és mintegy két évvel a különböző jogviták végleges lezárulása és az anyag fölötti rendelkezés biztosítása után vált elérhetővé ingyenesen a könyvtár honlapján (nli.org.il/en/discover/literature-and-poetry/authors/franz-kafka). A közzétételt természetesen megőrzési, helyreállítási, katalogizálási és digitalizálási munkák előzték meg, így vált mostanra böngészhetővé a több tucat Kafka-kéziratot, jegyzetfüzeteket, személyes leveleket és rajzokat tartalmazó anyag. A hagyatékban szerepel Kafka több mint kétszáz levele is, amelyeket barátjának, Max Brodnak írt, akinek az köszönhető, hogy a dokumentumok egyáltalán fennmaradtak. Brodot ugyanis hiába kérte Kafka arra, hogy halála után égesse el a kéziratait. Brod ehelyett 1939-ben a német megszállás elől menekülve magával vitte Palesztinába Kafka írásait, majd sajtó alá rendezte azokat. 1968-ban, Brod halála után a hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a kitétellel, hogy helyezze azt egy tudományos gyűjteménybe. Esther Hoffe azonban két lányára hagyta az iratokat. Az izraeli állam megtámadta a végrendeletet, Hoffe lányai pedig közel tíz évig küzdöttek a jogokért egy meglehetősen kafkai perben. 2016-ban végül az izraeli legfelső bíróság döntött arról, hogy Brod és Kafka hagyatékát az Izraeli Nemzeti Könyvtárban kell elhelyezni.

BOOKER Először nyerte el francia író a Nemzetközi Booker-díjat. David Diop második, At Night All Blood Is Black című regényéért kapta meg az elismerést és az azzal járó 50 ezer fontos jutalmat, közösen a könyvet angolra fordító amerikai íróval, Anna Moschovakisszal. Az 55 éves, francia-szenegáli származású irodalomprofesszor regényének alapjául szenegáli dédapjának soha el nem mondott, első világháborús élményei szolgáltak. Diop dédapja ugyanis sosem mesélt a háborúban történtekről, a szerző az elképzelt történetekkel épp a hiány és elhallgatás megbontására tett kísérletet. A regény korábban már a francia Goncourt des lycéens díjat – a Goncourt-díj „kistestvérét” – is megkapta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.