Egy hét kultúra 2021/34.

  • Narancs
  • 2021. augusztus 25.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

AFGANISZTÁN Samszia Hasszani, Afganisztán első női graffitiművésze, aki elsősorban a nők és női művészek láthatóvá tételének fontosságát hangsúlyozó műveivel lett ismert, a veszélyek ellenére az utóbbi időben is igyekszik felhívni képeivel a figyelmet az országban zajló állapotokra. Az amerikai kivonulásra válaszként érkező azonnali tálib megszállást Hasszani rémálomként festi le, képeit az utcák helyett most csak Instagram- és Facebook-oldalán lehet látni. A szakértők szerint a tálibok agressziója kétszeresen is sújthatja a női művészeket, ugyanis nőként és a kreatív iparágban tevékenykedőként is drákói szigorral bánhatnak velük. Épp erre hívja fel a figyelmet Hasszani, és arra, hogy a nők és női művészek máris elkezdtek visszahúzódni a nyilvános terekből, többen már törölték profiljukat, félve a tálib megtorlástól és erőszaktól.

BERLIN Augusztus 22-én, hat év után újra megnyitott a berlini Neue Nationalgalerie. A modern művészetek múzeumának számító intézményt még annak idején a Bauhaus egyik úttörője, a később az Egyesült Államokba emigráló Ludwig Mies van der Rohe tervezte. A múzeumot 1968-ban adták át, az épület acél- és üvegszerkezete kiemelkedő példája Mies van der Rohe építészeti koncepciójának, amelynek alapeleme az egységes, összefüggő tér, az egyszerűség és átláthatóság gondolata. Az ikonikus múzeum felújítását David Chipperfield brit építész vezetésével végezték, 2015-ben kezdték meg, és 140 millió eurót fordítottak rá. A múzeum most új fényében tündököl, és az újranyitás alkalmából mindjárt az épület történetével foglalkozó tárlattal is várja az érdeklődőket. Emellett három másik kiállítást is elindítottak. Az első az intézmény gyűjteményének legfontosabb munkáiból mutat be válogatást, a másik Alexander Calder szobrászművész, a harmadik pedig Rosa Barba film- és médiaművész műveit állítja a középpontba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.