Egy hét kultúra 2021/39.

  • Narancs
  • 2021.09.29 20:55

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

BÉCS A múzeumokban is beköszöntött az őszi időszak, és ez jobbnál jobb kiállításokat hozott Európa nagyvárosaiba. A teljesség igénye nélkül, kis körképben sorolunk néhányat a legérdekesebbek közül, a szomszédban kezdünk. Modigliani előtt tiszteleg a bécsi Albertina nagy ívű kiállítása az olasz művész halálának 100. évfordulója alkalmából. Az évforduló ugyan 2020-ban volt, de a pandémia miatti csúszás mit sem von le a Revolution des Primitivismus című tárlat értékéből, amelyet szeptember 17. és január 9. között lehet megtekinteni. A legjobb az egészben az, hogy ezt az is megteheti, akinek nincs módja elutazni, ugyanis az albertina.at/modigliani oldalon a rengeteg kiegészítő anyag mellett a meghirdetett időpontokban még online tárlatvezetésen is részt vehetünk. Egészen más élményt nyújt a Secessionban szintén szeptember 17-én megnyitott, s november 7-ig nyitva tartó Danh Võ-kiállítás. A vietnami kortárs művész konceptuális installációi legtöbbször a tárgyak és történetek egymáshoz való viszonyát állítják középpontba, reflektálva a választott témák társadalmi és politikai vonatkozásaira.

 

PÁRIZS A Louvre új tárlata (szeptember 30. – február 7.) a görög–francia kulturális viszonyt igyekszik újraértelmezni, az apropója két 200. évforduló: a görög függetlenedési háború kezdetéé, illetve a milói Vénusz Louvre-ba érkezéséé. Mindkét esemény 1821 márciusában történt, és ennek összecsengése adta az ötletet, hogy a PARIS – ATHÈNES: Naissance de la Grèce moderne 1675–1919 című kiállításon feltárják a 19. századi francia neo­klasszicizmus, a korabeli régészeti újítások és a görög kultúráról alkotott képünk kapcsolatát. Mindeközben a Fondation Louis Vuitton egy ennél is izgalmasabb anyagot állít a közönség elé: a Morozov testvérek legendás impresszionista gyűjteményét, amely először látható Oroszországon kívül. A La Collection Morozov. Icônes de l’art moderne című tárlat ezért igazán nagy hírnek számít, a kollekcióban ugyanis a modern európai festészet legnagyobbjai szerepelnek, ráadásul Cézanne, Gauguin, Matisse és Picasso művei mellett még az orosz avantgárd jelentős művészei, például Malevics és Szerov alkotásai is az anyag részét képezik. Mindezeket a Párizs felé járó érdeklődők szeptember 22. és február 22. között láthatják, míg a Fondation Louis Vuitton néven megtalálható applikációban távolról is betekinthetünk a kiállított anyagba.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.