Egy hét kultúra 2021/39.

  • Narancs
  • 2021. szeptember 29.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

BÉCS A múzeumokban is beköszöntött az őszi időszak, és ez jobbnál jobb kiállításokat hozott Európa nagyvárosaiba. A teljesség igénye nélkül, kis körképben sorolunk néhányat a legérdekesebbek közül, a szomszédban kezdünk. Modigliani előtt tiszteleg a bécsi Albertina nagy ívű kiállítása az olasz művész halálának 100. évfordulója alkalmából. Az évforduló ugyan 2020-ban volt, de a pandémia miatti csúszás mit sem von le a Revolution des Primitivismus című tárlat értékéből, amelyet szeptember 17. és január 9. között lehet megtekinteni. A legjobb az egészben az, hogy ezt az is megteheti, akinek nincs módja elutazni, ugyanis az albertina.at/modigliani oldalon a rengeteg kiegészítő anyag mellett a meghirdetett időpontokban még online tárlatvezetésen is részt vehetünk. Egészen más élményt nyújt a Secessionban szintén szeptember 17-én megnyitott, s november 7-ig nyitva tartó Danh Võ-kiállítás. A vietnami kortárs művész konceptuális installációi legtöbbször a tárgyak és történetek egymáshoz való viszonyát állítják középpontba, reflektálva a választott témák társadalmi és politikai vonatkozásaira.

 

PÁRIZS A Louvre új tárlata (szeptember 30. – február 7.) a görög–francia kulturális viszonyt igyekszik újraértelmezni, az apropója két 200. évforduló: a görög függetlenedési háború kezdetéé, illetve a milói Vénusz Louvre-ba érkezéséé. Mindkét esemény 1821 márciusában történt, és ennek összecsengése adta az ötletet, hogy a PARIS – ATHÈNES: Naissance de la Grèce moderne 1675–1919 című kiállításon feltárják a 19. századi francia neo­klasszicizmus, a korabeli régészeti újítások és a görög kultúráról alkotott képünk kapcsolatát. Mindeközben a Fondation Louis Vuitton egy ennél is izgalmasabb anyagot állít a közönség elé: a Morozov testvérek legendás impresszionista gyűjteményét, amely először látható Oroszországon kívül. A La Collection Morozov. Icônes de l’art moderne című tárlat ezért igazán nagy hírnek számít, a kollekcióban ugyanis a modern európai festészet legnagyobbjai szerepelnek, ráadásul Cézanne, Gauguin, Matisse és Picasso művei mellett még az orosz avantgárd jelentős művészei, például Malevics és Szerov alkotásai is az anyag részét képezik. Mindezeket a Párizs felé járó érdeklődők szeptember 22. és február 22. között láthatják, míg a Fondation Louis Vuitton néven megtalálható applikációban távolról is betekinthetünk a kiállított anyagba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.