Egy hét kultúra 2022/7.

  • Narancs
  • 2022. február 16.

Interaktív

Rövid hírek: A kis herceg, David Hockney, Edvard Munch

SZELÍDÍTÉS Franciaországban először szentelnek nagyobb kiállítást Antoine de Saint-Exupéry (1900–1944) világszerte közkedvelt művének, A kis hercegnek. A párizsi Musée des Arts Décoratifs-ben február 17. és június 26. között az À la rencontre du Petit Prince című tárlaton mutatják be az író, költő, pilóta és felfedező izgalmas pályáját. A kiállítás középpontjában persze A kis herceg és annak eredeti kézirata áll, amelyet egyébként a New York-i Morgan Library & Museum állandó gyűjteményében őriznek. A kézirat megírása, 1942 óta nem hagyta el Amerikát, ugyanis a II. világháború elől New Yorkba menekülő Saint-Exupéry ott írta művét, amely aztán utolsó alkotása lett. Az elkészült művet 1943 áprilisában adták ki New Yorkban, majd három évvel később Franciaországban. A kis herceg mára a legismertebb és legtöbb nyelvre lefordított francia irodalmi alkotás lett. A tárlaton több mint hatszáz összegyűjtött tárgyat mutatnak be, a kézirat és az irodalmi művek mellett akvarelleket, rajzokat, fényképeket, újságcikkeket és leveleket is.

 

MEDENCE Február 10-én a bécsi Kunstforumban nyitottak kiállítást David Hockney műveiből. Hockney az angliai Yorkshire-ben született 1937-ben, onnan indulva vált mára gyakorlatilag a világ egyik legbefolyásosabb és legdrágábban eladott kortárs művészévé. Festészetére első kaliforniai útja volt a legnagyobb hatással: művészetének alapmotívumai lettek az élénk színek, pálmafák és úszómedencék, amelyek számára az Amerikában tapasztalt fényűzést, gazdagságot és szabadságot jelképezték. A Insights címen futó, retrospektív, mintegy 120 alkotást felvonultató tárlat a londoni Tate-tel együttműködésben készült, és megtekinthetővé teszi a művész medencés képeinek egy-egy kiemelkedő darabját, a The First Marriage (1962), a Mr and Mrs Clark and Percy (1970–1971) és a My Parents (1977) című festményeket is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.