Egy hét kultúra 2025/12.

  • Narancs
  • 2025. március 19.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

MIKVE Rituális zsidó fürdőhely, egy úgynevezett mikve maradványaira bukkantak Ostia Antica, az ókori római kikötőváros romjai között. Az olasz fővároshoz közeli régészeti lelőhely területén feltárt ókori fürdő nyomai egyedülállónak számítanak a térségben, a szakemberek szerint ugyanis ez lehet az eddigi legrégebbi olyan mikve, amelyet nem a Közel-Keleten találtak. A Tiberis folyó torkolatánál fekvő település fénykorában a Földközi-tenger kapujának számított, több vallás és kultúra találkozott itt. Az erős zsidó jelenlétet bizonyítja az az 1. és 4. század közé datálható zsinagóga is, amelynek romjait már 1961-ben megtalálták, a régészeket mégis meglepte az újabb lelet. A mikve még 2024 nyarán, az olasz kulturális minisztérium által finanszírozott Ostia Post Scriptum nevű projekt keretében végzett ásatás során került elő egy nagy és fényűző épület maradványainak feltárásakor. A hivatalosan idén március 10-én ismertetett kutatás során a régészek arra jutottak, hogy sokan és rendszeresen használhatták a rituális fürdőhelyet.

TANULMÁNY Egy szakértők által Eugène Delacroix munkájaként azonosított, oroszlánt ábrázoló olajtanulmányt kínál eladásra a Daguerre Val de Loire francia aukciósház. A cég egyik munkatársa szerint a kép sokáig egy tours-i lakás nappalijának falán lógott, az előző tulajdonosok ugyanis nem voltak biztosak abban, hogy valóban egy Delacroix-mű van a birtokukban. Bár a 19. századi francia romantikus festészet egyik legfontosabb alkotójának műveivel gyakran találkozni múzeumokban, magánkézben csak ritkán bukkannak fel. Az előzetes várakozások szerint az azóta dokumentumokkal és friss kutatásokkal alátámasztott hitelességű kép akár 300 ezer euróért (csaknem 120 millió forint) is elkelhet az aukciósház március 28-i árverésén. Igaz, az oroszlános tanulmány még így is jócskán alulmaradna a francia mester aukciós rekordjához képest, azt a 9,88 millió dollárért (mintegy 3,5 milliárd forint) eladott Tigre jouant avec une tortue (Teknőssel játszó tigris) című festménye érte el 2018-ban.

BONTÁS Korábban sosem látott filmfelvétel került elő a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti bontásáról. A Blaha Lujza téri épületet 1965. március 15-én a metróépítkezésre hivatkozva kezdték el lerombolni, azon a napon hajtották végre az első robbantást. A Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmarchívumában most feldolgozott felvételek a színház utolsó hónapjait dokumentálják. Bár pontosan nem tudni, hogy milyen célból készült az a 40 percnyi filmanyag, amely az egykori Könyves Kálmán körúti filmstúdióból a rendszerváltás után került át a filmarchívumba, a dobozok feliratai alapján 1964. október 12. és 1965. február 17. között a Mafilm operatőrei hatszor jártak a helyszínen, eltérő mennyiségű filmet forgatva a bontás előkészületeiről. Ezekből, valamint az NFI gyűjteményében őrzött egyéb felvételekből állították össze azt a húszperces dokumentumfilmet, amelyet a filmintézet az első robbantás 60. évfordulóján Végjáték a Nemzetiben címmel tett szabadon elérhetővé a YouTube-on.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.