Egy hét kultúra 2025/37.

  • Narancs
  • 2025. szeptember 10.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BANKSY Egy földön fekvő tüntetőt ütlegelő bírót ábrázoló falfestmény tűnt fel hétfő reggel a Royal Courts of Justice épületének falán Londonban. Nem sokkal később Banksy, a világhírű utcai művész az Instagram-oldalán erősítette meg, hogy az ő alkotásáról van szó. A bíróság munkatársai fekete műanyag lemezekkel és kordonokkal takarták el a festményt. Szemtanúk beszámolója szerint a graffitit már kora reggel a biztonsági szolgálat emberei őrizték, akik igyekeztek megakadályozni, hogy a járókelők lefényképezzék a művet. A falfestmény feltehetően a palesztinpárti tüntetőkre utal: a rendőrség közel 900 embert vett őrizetbe egy szeptember 6-i londoni tüntetésen, amit a Palestine Action nevű szervezet betiltása ellen szerveztek. A brit bíróságok és törvényszéki szolgálatok szóvivője közölte, a műalkotást azért távolították el, mert a bíróság épülete műemléki védelem alatt áll, így „kötelező megőrizni eredeti jellegét”.

ARANY OROSZLÁN Szeptember 6-án adták át a 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál díjait. A fesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt Jim Jarmusch (képünkön) amerikai független filmes rendező vehette át Father Mother Sister Brother című alkotásáért, amely a szülők és felnőtt gyermekeik közti bonyolult kapcsolatokat dolgozza fel. A legjobb férfi színésznek járó elismerést az olasz Toni Servillo kapta a La Graziában nyújtott alakításáért, a legjobb női főszereplő a kínai Hszin Cse-lej lett (The Sun Rises on Us All), míg a legjobb rendező díját az amerikai Benny Safdie-nek ítélték oda a The Smashing Machine című életrajzi drámáért. A legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat Luna Wedler, Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének női főszereplője kapta. A Velencében bemutatott alkotást a premier napján öt független zsűri is díjazta, az alkotás a FIPRESCI, az Interfilm, a diákzsűri díját, az Edipo fenntarthatósági díjat és a Green Drop-díjat is megkapta. A Csendes barát a tervek szerint télen kerül a mozikba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.