FÜRDŐ Egy ókori fürdőkomplexum maradványaira bukkantak a pompeji régészeti parkban a Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult város egyik lakóépületének feltárása során. A több medencéből álló otthoni fürdő az egykori gazdag negyed egyik házához tartozott, ráadásul közvetlen összeköttetésben állt a falak színe miatt „fekete szobaként” emlegetett, görög mitológiai alakokkal dísztett bálteremmel, amelyet tavaly fedeztek fel a régészek. A kutatók úgy gondolják, az épület tulajdonosa a pompeji elithez tartozhatott, aki minden bizonnyal saját társadalmi státuszának megerősítésre használta ezeket a helyiségeket, valamint az itt rendezett összejöveteleket. A most feltárt fürdőkomplexum 30 fő befogadására volt alkalmas, a vendégek pedig a meleg vizes caldarium, a langyos tepidarium, valamint a hideg frigidarium termeiben áztathatták magukat.
HOLD A Hold is felkerült a világ kulturális örökségeinek védelmével foglalkozó World Monuments Fund listájára. A nemzetközi nonprofit szervezet azzal indokolta a döntést, hogy az űrkutatás és az űrturizmus előttünk álló korszakában veszélybe kerülhetnek az Apollo-küldetések leszállóhelyeihez hasonló kulturális helyszínek. A Hold felszínének mintegy 90 részét jelölték meg különösen veszélyeztetettnek, ám a kulturális örökségi státusz nemcsak ezekre a helyszínekre, hanem az egész égitestre vonatkozik. A World Monuments Watch listát 1996 óta kétévente összeállító World Monuments Fund javaslata szerint a jövőbeli űrmissziók tervezése során a földihez hasonló környezeti hatásvizsgálatokat kellene végezni, így csökkentve a fontos örökségi területeket érintő esetleges károk mértékét.
ART DECO Az art deco királynője, Tamara Łempicka címmel nyílt tablókiállítás a Lengyel Intézet Nagymező utcai kiállítótermében. Az 1917-es orosz forradalom elől Franciaországba menekült lengyel festő a húszas években vált a párizsi avantgárd művészvilág ismert és meghatározó szereplőjévé. Az első, nemzetközi viszonylatban is sikeres női művész volt, legismertebb festményei közé tartozik az Önarckép vagy Tamara a zöld Bugattiban (1929) és a Fiatal lány kesztyűben (1930). A festőművész életének legfontosabb állomásait és válogatott reprodukcióit bemutató tárlat február 21-ig látogatható. A Tamara Łempicka munkásságával és élettörténetével foglalkozó programsorozat folytatásaként Grzegorz Musiał lengyel szerző Én, Tamara című, a Prae Kiadó gondozásában megjelent regényének bemutatójára, valamint a The True Story of Tamara de Lempicka & the Art of Survival című dokumentumfilm magyarországi premierjére tavasszal kerül majd sor.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
