Egy hét tudomány 2021/05.

  • Narancs
  • 2021. február 3.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

LEPRA Vadon élő csimpánzoknál mutattak ki Afrikában leprával való fertőzöttséget, azt azonban egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az álla­tok – közölte a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW) a lepra január 31-i világnapjához kapcsolódóan. A kutatók eddig abból indultak ki, hogy a lepra kórokozójának fő hordozója az ember, és hogy az állatok mindig az emberrel való kontaktus nyomán fertőződnek meg. Az elefántcsontparti és bissau-guineai fertőzött majmok azonban valószínűleg sosem kerültek kapcsolatba emberekkel. Az érintett nyugat-afrikai majmok ürülék- és szövetmintájában talált baktériumtörzs genotípusa nagyon ritkán fordul elő embernél, ezért a természetben más forrásnak is lennie kell – vélekedik Fabian Leendertz, a Robert Koch Institut kutatója. A lepra legyőzése szempontjából ez annyit jelent, hogy nem elég csak az emberekre összpontosítani. A lepra fertőző betegség, amelynek kórokozója a bőrt és az idegrendszert támadja meg, baktériuma (Mycobacterium leprae) valószínűleg cseppfertőzéssel terjed, de 1873-as felfedezése óta sem tudott meg ennél többet az orvostudomány. Egyetlen érintés még nem elég a fertőződéshez, a kontaktusnak szorosnak és hosszan tartónak kell lennie. Évek óta ismert, hogy állatok is lehetnek leprásak: a kórokozót megtalálták például dél-amerikai tatukban. Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-elemzések révén tíz évvel ezelőtt kimutatta, hogy emberek fertőzték meg leprával a tatukat – azaz úgynevezett fordított zoonózis történt.

BOLYGÓ Öt nagyobb méretű bolygó kering egy, a mi Napunkhoz hasonló (G3V-típusú, főágbeli) csillag, a HD 108236 körül – az ötödik exobolygót nemrég fedezte fel az Európai Űrügynökség (ESA) CHEOPS (CHaracterising ExOPlanet Satellite) nevű műholdja. A Kentaur csillagképhez tartozó (tehát Magyarország területéről sosem látható), rendkívül halvány, mindössze 9,24 magnitúdós csillag tőlünk 210,6 fényévnyire található, a vizsgálatok szerint jóval kevesebb nehezebb elem található anyagában, mint a mi Napunkéban – eközben mérete 12, tömege 13 százalékkal kisebb, mint a Napé. Négy bolygóját már tavaly azonosította a NASA erre specializálódott TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műholdja úgynevezett fedési módszerrel, a csillag előtti átvonulásuk miatti periodikus fényességcsökkenést kihasználva. A most felfedezett ötödik bolygó egy úgynevezett szuper-Föld, amelynek tömege bolygónkénak kétszerese, és 29,54 nap alatt kerüli meg csillagát.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk