Egy hét kultúra 2021/05.

  • Narancs
  • 2021. február 3.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

KORTÁRS A Műtárgy.com és az Art Advisory Budapest idén is elkészítette az összeállítását arról, hogy a nemzetközi adatbázisok és a hazai aukciósházak adatai alapján mely kortárs, ma is élő magyar művészek alkotásai voltak a legkeresettebbek (és a legdrágábbak) 2020-ban. A tavalyi aukciós eladások alapján az élő (illetve 2020-ban elhunyt) magyar művészek toplistáját Reigl Judit, Nádler István, Lakner László és Bak Imre vezeti, mellettük Keserü Ilona, Molnár Vera, Ackermann Rita, Konok Tamás, Konkoly Gyula és Molnár Sándor van benne az első tízben. 2020-ban a legdrágábban elkelt kortárs kép Reigl Judit Gomolygás, csavarás, oszlop, fém (1984) című alkotása volt, amelyért 44 millió forintot fizettek: ezt a Virág Judit Galéria és Aukciósház bocsátotta árverésre. A második helyen Bak Imre Narancs (1969) című festménye áll, ezt Varsóban, a Polswiss Art aukciósház árverezte el közel 40 millió forintért. 

RAFFAELLO Raffaello Santi (1483–1520) „kartonjai” a reneszánsz művészettörténet izgalmas darabjai. A nevüket a „cartone” kifejezésről kapták, amelyek a korban kapható legnagyobb papírméretet jelentették, ezekre készítette a művész X. Leó pápa által a Sixtus-kápolnába rendelt hatalmas, többségében 5×6 méteres falikárpitok festett, méretazonos terveit. A tíz alapfestményből hét maradt fent, mégpedig a brit királyi család tulajdonában, és ezeket egy hosszú távú kölcsönzési megállapodásnak köszönhetően már 1865 óta a londoni Victoria and Albert Museum (V&A) őrzi. A V&A január 25-én online elérhetővé tette az 1515–1516-ban készült képek nagy felbontású, különböző technikákkal készült felvételeit. Ez nemcsak azért jó, mert Raffaello műveit olyan közelről láthatjuk, mint még sosem, hanem mert ezáltal egy olyan kivételes műcsoporthoz kapunk hozzáférést, amelyet évszázadok óta csak a V&A-ban volt lehetősége bárkinek is megtekinteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.