Egy hét tudomány 2021/07.

  • Narancs
  • 2021. február 17.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

LINEÁRIS Sikerült közelebb jutni a krétai lineáris A írás megfejtéséhez: Ester Salgarella (St. John’s College) új könyvében tárgyalja, hogyan alakult ki a még mindig rejtélyes krétai írásból a korai mükénéi görög civilizáció által használt és már az 1950-es években megfejtett lineáris B szótagírás. A lineáris A írást (nevét onnan kapta, hogy írópálcával rótták puha agyagba) a bronzkorban használták, vélhetően főleg adminisztratív célokra Kréta máig ismeretlen nyelvű lakói, akik létrehozták a minószi civilizációt. Ideografikus (azaz fogalmakat jelölő jeleket) és szótagjeleket is tartalmazó úgynevezett logoszillabikus írásnak tartják a kutatók, így például a maja írással egy csoportba sorolják. Salgarella most több tudomány (nyelvészet, régészet, az ősi kézírásokkal foglalkozó paleográfia) módszereit alkalmazva, számos feliratot tanulmányozva elemezte a lineáris A és a lineáris B történetét és kapcsolatát. Azt is reméli, hogy sikerül tisztázni, melyek tekinthetők alapvető fontosságúnak a számtalan írásjel közül. Az általa létrehozott lineáris A adatbázis 300 úgynevezett standard jelet és 400 kézzel írt feliratot tartalmaz (ezek amúgy összesen 3000 egyedi jelet tartalmaznak!), Salgarella reményei szerint végre kiderülhet, melyek jelölnek közülük komplett szavakat, melyek szótagokat, s melyek szolgálják a szövegek központozását. Esetleg azt is meg lehet fejteni, melyik irányba kell kiolvasni a szöveget, sőt néhány jelkombináció értelme is feltárul.

RAJZ Antropomorf, ám stilizált bivalyfejet viselő figurákat azonosítottak a kutatók egy nemrég feltárt tanzániai sziklarajzlelőhelyen: a figurális ábrázolásokat a Swaga Swaga állatrezervátum területén találták meg. Koruk még ismeretlen, de valószínűleg minimum sok száz éves lehet. Az Amak’hee 4 nevű sziklamenedéket, amelynek falát rajzok borítják, még 2018 nyarán tárták fel a régészek, a rajzok nagyrészt valamiféle vörös festékkel készült. Többségük igen jó állapotban van, köszönhetően a föléjük boruló sziklatömbnek, amely mind az esőtől, mind a direkt napsugárzástól megóvta a rajzokat, amelyek talán valamilyen ceremoniális alkalomból készültek, rajtuk egyaránt megörökítettek embereket, háziasított marhákat és zsiráfokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.