Egy hét tudomány 2021/14.

  • Narancs
  • 2021.04.07 20:55

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

HALGENETIKA Egy serdülőkorban vagy kora felnőttkorban jelentkező, akár vakságot is okozó ritka genetikai (meszesedési) betegség, a Pseudoxanthoma elasticum (PXE) megértéséhez járulhat hozzá magyar kutatók frissen közzétett eredménye. A kór újfajta modelljének megalkotásához az ELTE genetikai tanszékén működő halgenetikai kutatócsoport munkatársai (az ELKH-TTK Enzimológiai Intézete, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézete és az amerikai National Human Genome Research Institute [NHGRI] kutatóival együttműködve) egy a genetikai kutatásban közkedveltnek számító modellállatot, a zebrahalat (Danio rerio) használták fel. A PXE kialakulásának hátterében legtöbbször az ABCC6 gén mutációja áll, ennek a zebrahalban háromféle variánsa is megtalálható. A génvariánsok újgenerációs szekvenálási módszerek felhasználásával lefolytatott vizsgálata során fény derült arra, hogy közülük kizárólag az abcc6a és az abcc6b.1 rendelkezik fehérjekódoló funkcióval. Ezzel szemben az abcc6b.2 variáns elvesztette aktív szerepét, és csupán afféle pszeudogénként van jelen a zebrahal genetikai állományában. Az eredmény (amelyről a Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban publikáltak) hozzájárulhat a PXE hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható.

HIDEG Rekordhideget mértek egy a Csendes-óceán nyugati medencéjében, az Egyenlítőtől kissé délre kialakult trópusi viharfelhőben: a NOAA-20 műhold még 2018. de­cember 29-én kelt mérési adatai szerint a 20,5 kilométerre, a sztratoszférába nyúló felhőtető mínusz 111 fokig hűlt le. A magasba törő gomolyfelhők jellemzője, hogy a troposzféra tetején a felhő teteje üllőszerűen elterül, ám erős zivatarok, szupercellák esetén a felhőtető még az üllőnél is magasabbra gomolyoghat, átnyúlva egészen a sztratoszférába. A zivatar erősségével arányosan egyre magasabbra tör, tetején pedig mind alacsonyabb a hőmérséklet, ezért is tartják számon a zivatarokra jellemző felhőtetőn mért értékeket. A globális klímaváltozással arányosan növekszik az ilyen szuperhideg, extrém erős viharok száma: az elmúlt 3 évben annyi ilyen alakult ki világszerte, mint az azt megelőző 13 évben összesen, így nem kizárt, hogy a következő években újabb rekord születik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk