Egy hét tudomány 2021/16.

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

HELIKOPTER Első földi légi járműként felszállt a vörös bolygón az Ingenuity, a Perseverance Mars-járó apró helikoptere – adta hírül a NASA. Az eszköz 3 méter magasra emelkedett fel, majd rövid ideig lebegett a felszín felett. Az első próbarepülést követően a helikopter a következő napokban gyakrabban és hosszabban is repülni fog, ráadásul nagyobb távokat is megtesz majd a felszínnel párhuzamosan. Az Ingenuityn két kamera is van, az egyikkel, amely fekete-fehér képeket készít a marsi felszínről, készült az első kép a repülésről – de eközben a Perseverance kamerája is megörökítette a tesztet. A helikopter első tesztrepülését a múlt héten elhalasztották műszaki hiba miatt: a rotorok nagy sebességű tesztje közben keletkezett probléma, amikor a repülést vezérlő számítógépet repülési üzemmódba kapcsolták. A 85 millió dollárból fejlesztett pillekönnyű Mars-helikopter a Perseverance Mars-járóhoz erősítve érkezett meg a vörös bolygóra február 18-án. A amerikai űrügynökség szerint az ehhez hasonló eszközök alkalmasak lehetnek sziklafalak, barlangok és mély kráterek feltérképezésére, tudományos műszerek szállítására

LILE Rafinált evolúciós stratégia áll egy amerikai madárfaj tojóinak látszólag „szívtelen” párválasztási stratégiája mögött – állítja egy friss, magyar kutatók által is jegyzett viselkedésökológiai tanulmány, amely a Behavioral Ecology folyóiratban jelent meg. A Max-Planck-Institut für Ornithologie-ben dolgozó Kupán Krisztina, illetve Székely Tamás, az MTA külső tagja, a University of Bath professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport fedezte fel, hogy a Kárpát-medencében is költő, fokozottan védett széki lile amerikai rokonának (Charadrius nivosus) tojói nem meggondolatlanságból hagyják a párjukra az éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább egy másik hímmel álljanak össze. A kutatócsoport eredményei alapvetően arra utalnak, hogy a tojók döntése a szülői gondoskodás befejezésének időzítéséről a fiókák egészségi állapotától és a külső környezeti körülményektől egyaránt függ: a nagyon rossz és a nagyon jó körülmények is arra sarkallhatják az anyamadarat, hogy elhagyja fészekalját. Az állatok viselkedésökológiai döntései általában a költségek és a várható haszon hidegfejű elemzésén alapulnak, és ennek az analízisnek az eredménye időnként nem egyezik az emberi morál diktálta kötelezettségekkel. Ráadásul a széki lilék hímjei minden életszakaszban nagyobb valószínűséggel maradnak életben, így bár azonos arányban kelnek ki hímek és tojók a tojásból, a kifejlett madarak között több a hím, mint a nőstény, márpedig ez a hímtöbblet hat a nemek szerint eltérő döntéseikre. A tojóknak nagyobb esélyük van arra, hogy dezertálás után újból párt találjanak, és újabb tojásokat rakjanak le.