ŐSBAKTÉRIUM Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktérium felépítését, működését és életmódját rekonstruálták az ELTE kutatói egy nemzetközi együttműködés keretében: eredményeiket a Science Magazinban publikálták. Az ELTE TTK-n működő, Szöllősi Gergely János által vezetett ERC GENECLOCKS és az MTA–ELTE Lendület Evolúciós Genomika kutatócsoportok (a bristoli és a queenslandi egyetemmel együttműködve) rekonstrukciójuk során figyelembe vették, hogy a növényekkel és állatokkal ellentétben a baktériumok nemcsak „szüleiktől” örökölhetnek géneket (vertikális öröklődés), de jelentős a környezetből felvett funkcióik száma is (horizontális öröklődés). A kutatók számoltak a horizontális géntranszferekkel is, amelyeket a tudományterület eddig jellemzően „zajként” kezelt: eredményeik szerint a génöröklődés kétharmada vertikális, míg egyharmada horizontális természetű. A vertikális és horizontális öröklődést együttesen kezelő módszer segítségével sikerült visszakövetni időben az egyes gének evolúcióját, és így minden eddiginél pontosabban meghatározni a közös ős géntartalmát, s közvetetten különböző tulajdonságait is. A több mint hárommilliárd éve élt ősegysejtű egy pálcika formájú, kétmembrános (diderm), mozgásra és környezetének érzékelésére képes (chemotaxis), vírusok elleni védelemmel rendelkező (fejlett CRISPR/Cas rendszerrel bíró), viszonylag komplex élőlény volt.
HELIKOPTER Második, előre nem tervezett fázisába lépett az Ingenuity marshelikopter küldetéssorozata, miután sikerrel hajtotta végre az ötödik repülését a bolygó légkörében. A NASA eredetileg csak ennyit tervezett be az 1,8 kilós, tudományos műszerek nélküli eszköz számára, ám az első három küldetés sikerén felbuzdulva már korábban közölték, hogy új feladatokat is rábíznak. Az Ingenuity az ötödik felszállás nyomán egy olyan egyirányú repülést hajtott végre, amihez egy eddig nem használt leszállópályát kellett igénybe vennie. Ezzel a manőverrel az Ingenuity meg is kezdte az átállást az újabb küldetésekre, amelyek során egy ideig biztosan elkíséri majd a szintén dél felé forduló Perseverance marsjárót. A két eszköz közös haladása létfontosságú, hiszen az Ingenuity a marsjárón keresztül kapja a földi parancsokat, amelyeket aztán teljesen önálló módon, már külső beavatkozás nélkül hajt végre. A közös munka valószínűleg nem lesz túl hosszú életű, a Perseverance ugyanis önálló módon is képes a haladásra (ideális körülmények között nagyjából 45 perc alatt képes 100 métert haladni), az Ingenuity repüléseihez viszont bonyolult programozási folyamat kell, így a helikopter navigálása hosszú távon lelassítaná a rovert.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
