Egy hét tudomány 2021/19.

  • Narancs
  • 2021. május 12.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

ŐSBAKTÉRIUM Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktérium felépítését, működését és életmódját rekonstruálták az ELTE kutatói egy nemzetközi együttműködés keretében: eredményeiket a Science Magazinban publikálták. Az ELTE TTK-n működő, Szöllősi Gergely János által vezetett ERC GENECLOCKS és az MTA–ELTE Lendület Evolúciós Genomika kutatócsoportok (a bristoli és a queenslandi egyetemmel együttműködve) rekonstrukciójuk során figyelembe vették, hogy a növényekkel és állatokkal ellentétben a baktériumok nemcsak „szüleiktől” örökölhetnek géneket (vertikális öröklődés), de jelentős a környezetből felvett funkcióik száma is (horizontális öröklődés). A kutatók számoltak a horizontális géntranszferekkel is, amelyeket a tudományterület eddig jellemzően „zajként” kezelt: eredményeik szerint a génöröklődés kétharmada vertikális, míg egyharmada horizontális természetű. A vertikális és horizontális öröklődést együttesen kezelő módszer segítségével sikerült visszakövetni időben az egyes gének evolúcióját, és így minden eddiginél pontosabban meghatározni a közös ős géntartalmát, s közvetetten különböző tulajdonságait is. A több mint hárommilliárd éve élt ősegysejtű egy pálcika formájú, kétmembrános (diderm), mozgásra és környezetének érzékelésére képes (chemotaxis), vírusok elleni védelemmel rendelkező (fejlett CRISPR/Cas rendszerrel bíró), viszonylag komplex élőlény volt.

HELIKOPTER Második, előre nem tervezett fázisába lépett az Ingenuity marshelikopter küldetéssorozata, miután sikerrel hajtotta végre az ötödik repülését a bolygó légkörében. A NASA eredetileg csak ennyit tervezett be az 1,8 kilós, tudományos műszerek nélküli eszköz számára, ám az első három küldetés sikerén felbuzdulva már korábban közölték, hogy új feladatokat is rábíznak. Az Ingenuity az ötödik felszállás nyomán egy olyan egyirányú repülést hajtott végre, amihez egy eddig nem használt leszállópályát kellett igénybe vennie. Ezzel a manőverrel az Ingenuity meg is kezdte az átállást az újabb küldetésekre, amelyek során egy ideig biztosan elkíséri majd a szintén dél felé forduló Perseverance marsjárót. A két eszköz közös haladása létfontosságú, hiszen az Ingenuity a marsjárón keresztül kapja a földi parancsokat, amelyeket aztán teljesen önálló módon, már külső beavatkozás nélkül hajt végre. A közös munka valószínűleg nem lesz túl hosszú életű, a Perseverance ugyanis önálló módon is képes a haladásra (ideális körülmények között nagyjából 45 perc alatt képes 100 métert haladni), az Ingenuity repüléseihez viszont bonyolult programozási folyamat kell, így a helikopter navigálása hosszú távon lelassítaná a rovert.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.