URÁNUSZ Az Uránusz lehetne az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) következő kiemelt küldetésének célpontja: ezt az eredményt hozta számos amerikai tudományos szervezet (pl. National Academy of Sciences) legfrissebb, a bolygókutató tudós közösségben tízévenként lefolytatott felmérése (decadal survey). Ha a felmérés által megcélzott amerikai űrügynökség, a NASA követi a 130 kutató javaslatait, akkor a 2030-as évek elején egy 4,2 milliárd dollár értékű keringőegység-légköri szonda páros indulhat az Uránuszhoz. Az Uránusz (illetve szomszédja), a Neptunusz mérete a kőzetbolygók és a gázóriások közé esik, és ezt az átmeneti bolygótípust kevéssé ismerjük. 2031-ben vagy 2032-ben egy Falcon Heavy típusú rakétán indíthatnák el a tervezett űreszközöket, a keringőegység a Jupiter gravitációjának segítségével 13 év alatt érheti el az Uránuszt. A legutóbbi hasonló felmérés 2011-ben volt, ekkor a jégóriáshoz tervezett küldetés harmadik helyre szorult a marsi kőzetminták Földre juttatása és a Jupiter Europa holdjának látogatása mögött. Az idei felmérésben az Uránusz után második helyre rangsorolt úti cél egy 4,9 milliárd dolláros űreszköz indítása a Szaturnusz Enceladus holdjára. A kutatók további ajánlásai közt szerepel a Mars és a Hold felfedezésének folytatása is. Azt is javasolták, hogy a marsi kőzetminták visszahozatalára tervezett Mars Sample Return Mission után fejlesszenek egy 1,1 milliárd dolláros leszállóegységet, a Mars Life Explorert, amely 2 méter mélyre fúrna le a közepes szélességeken húzódó jéglerakatokba. A felmérés során pedig először vizsgálták a NASA felkészülését a Földet veszélyeztető aszteroidák ellen. A szakértőkből álló testület javaslatai szerint az űrügynökségnek minél előbb indítania kéne egy küldetést a földközeli aszteroidák felkutatására.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
