Egy hét kultúra 2022/17.

  • Narancs
  • 2022. április 27.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

VAGABOND Szittya Emil, az avantgárd vagabond címmel látható április 22. és június 25. között a párizsi Liszt Intézetben a művész életét bemutató kiállítás. Szittya Emil 1886-ban Budapesten született Schenk Adolf néven, s kalandos útjai során a magyar és nemzetközi avantgárd egyik központi figurája lett. A költő, író, művészetkritikus és festő megfordult Svájcban, Párizsban, Stuttgartban, majd Kassák Lajossal végigjárta Németországot, Belgiumot és Franciaországot is. Tevékenykedett a svájci Asconában létrejött Monte Verità művésztelepen, 1911-ben pedig részt vett a Les Hommes Nouveaux című német–francia nyelvű avantgárd lap, majd 1916-ban a Cabaret Voltaire alapításában. Őt tekintik Marc Chagall felfedezőjének és Chaim Soutine első monográfusának is. A magyar avantgárd tagjaival fenntartott kapcsolatai azonban egy csapásra megszakadtak, miután kémkedési botrányba keveredett és emigrált. Bécs és Berlin után Párizsban telepedett le, végül ott élt és dolgozott 1964-es haláláig. Sokrétű művészeti és kritikusi pályájának ismertetése mellett a mostani kiállításon bemutatják Szittya franciaországi képhagyatékából és magyar magángyűjteményekből válogatott képzőművészeti alkotásait is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.