Egy hét kultúra 2022/17.

  • Narancs
  • 2022. április 27.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

VAGABOND Szittya Emil, az avantgárd vagabond címmel látható április 22. és június 25. között a párizsi Liszt Intézetben a művész életét bemutató kiállítás. Szittya Emil 1886-ban Budapesten született Schenk Adolf néven, s kalandos útjai során a magyar és nemzetközi avantgárd egyik központi figurája lett. A költő, író, művészetkritikus és festő megfordult Svájcban, Párizsban, Stuttgartban, majd Kassák Lajossal végigjárta Németországot, Belgiumot és Franciaországot is. Tevékenykedett a svájci Asconában létrejött Monte Verità művésztelepen, 1911-ben pedig részt vett a Les Hommes Nouveaux című német–francia nyelvű avantgárd lap, majd 1916-ban a Cabaret Voltaire alapításában. Őt tekintik Marc Chagall felfedezőjének és Chaim Soutine első monográfusának is. A magyar avantgárd tagjaival fenntartott kapcsolatai azonban egy csapásra megszakadtak, miután kémkedési botrányba keveredett és emigrált. Bécs és Berlin után Párizsban telepedett le, végül ott élt és dolgozott 1964-es haláláig. Sokrétű művészeti és kritikusi pályájának ismertetése mellett a mostani kiállításon bemutatják Szittya franciaországi képhagyatékából és magyar magángyűjteményekből válogatott képzőművészeti alkotásait is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.