ÉGBOLT A chilei Atacama-sivatagban működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) részvételével létrejött nemzetközi együttműködés petíciót nyújtott be a világűr békés célú felhasználásával foglalkozó ENSZ-bizottsághoz (COPUOS) a Föld sötét és zavartalan égboltjának hatékonyabb védelméért. A beadványt elfogadták megvitatásra, így ez az első alkalom, hogy az ENSZ hivatalosan napirendre tűzte az égbolt zavartalansága és sötétsége megőrzésének kérdését. A Chile, Spanyolország és Szlovákia által jóváhagyott dokumentum arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy védje meg a globális csillagászati megfigyelési lehetőségeket a zavaró és káros mesterséges interferencia ellen. Az elmúlt néhány évtizedben a földi fényszennyezés következtében sokat romlott az égbolt láthatósága, ráadásul hamarosan nagyszámú (az elkövetkező évtizedben akár 100 ezernyi) műhold fog alacsony Föld körüli pályára állni. Bár a globális kommunikációs hálózatok számára fontosak ezek a műholdak, hatalmas számuk, fényességük és folyamatos rádiósugárzásuk miatt zavarják a csillagászati munkát. Különösen a szürkület idején végzendő megfigyelésekre lehetnek hatással, például a Földet veszélyeztető aszteroidák utáni kutatást befolyásolnák kedvezőtlenül. A 2030-as évekre egy átlagos, közepes földrajzi szélességi körön lévő obszervatórium felett minden pillanatban több mint 5 ezer műhold lesz látható, és ez minden szürkületben készült, nagy látómezőjű képen is látható lesz. A nagy műholdflották kihívást jelentenek majd a rádiócsillagászat számára is: a temérdek új műhold több ezer új rádióadót rejt magában, ami hatással lesz a rendkívül érzékeny rádióteleszkópok által végzett mérésekre.
ŐRLŐFOG Egy körülbelül 54 ezer éves őrlőfog bizonyíthatja, hogy az anatómiailag modern ember (Homo sapiens) jóval korábban is megjelenhetett Nyugat-Európában, mint azt korábban gondolták – a Science Advances folyóiratban megjelent cikkben egy paleoantropológus csoport számolt be egy franciaországi régészeti lelőhelyen talált fogfosszília korának meghatározásáról. A Grotte Mandrin sziklamélyedésben található paleolitikumi régészeti lelőhelyen előkerült emberi (H. sapiens) őrlőfog korát 56 800 és 51 700 év közé datálják – ez alapján viszont bizonyos, hogy elődeink európai megjelenése és a Neander-völgyi oldalági rokonaikkal való együttélésük még annál is komplexebb lehetett, mint eddig gondoltuk.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
