Egy hét tudomány 2023/8.

  • Narancs
  • 2023. február 22.

Interaktív

Rövid hírek: jég, sötét, Freddy...

JÉG Új negatív rekordot ért el az Antarktisz körüli tengerjég kiterjedése: a hóval és jéggel kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó amerikai intézet, a National Snow and Ice Data Center adatai szerint az Antarktisz körüli tengeri jégborítottság mindössze 1,91 millió négyzetkilométerre csökkent február 13-án. Tavaly csupán február 25-ére olvadt le az akkor szintén rekordot jelentő 1,92 millió négyzetkilométerre, és az idén még bőven van idő a további jégolvadáshoz. Az idei év ezzel máris bekerült a három legalacsonyabb jégborítást hozó év közé, amelyek egyaránt az utóbbi hét év körül kerültek ki (a másik kettő 2017 és 2022). A tudósok szerint az antarktiszi tengeri jég összetett viselkedése miatt a tengerjég alkalmi visszahúzódását sem lehet csupán az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Az elmúlt 40 év műholdas adatai a nyári (és téli) jégborítottság tekintetében erős szórást mutatnak, és a nyári jégborítottság lépcsőzetes csökkenése csak az elmúlt néhány évben kimutatható. Korábban a számítógépes modellek azt jósolták, hogy az Antarktisz is hasonlóképpen fog viselkedni, mint az Északi-sarkvidék (Arktisz), de az Antarktisz körül a múlt század második felében még nőtt is a jég mennyisége, majd erős változékonyság mellett mind a téli maximumok, mind a nyári minimumok tekintetében előfordultak rekordévek. A mostani szezon minimális jégkiterjedése, jórészt az Antarktiszi-félsziget környékének az átlagosnál jóval (1,5 Celsius-fokkal) magasabb levegő-hőmérsékletének tulajdonítható.

 

SÖTÉT A fekete lyukak lehetnek a rejtélyes sötét energia forrásai – egy nemzetközi tudóscsapat (9 nemzet 17 kutatója, Duncan Farrah vezetésével) a The Astrophysical Journal Lettersben publikált tudományos közleményében számolt be az új elméletről. A csillagászok először bizonyítékot kerestek Kevin Croker asztrofizikus (University of Hawai’i at Mānoa) 2021 végén közzétett, a kozmológiai összekapcsolódás (cosmological coupling) elméletére, amely szerint a fekete lyukak növekedése kapcsolatban lehet az univerzum tágulásával. Az elmélet igazolásához a csillagászok elliptikus galaxisok közepén elhelyezkedő szuper nehéz fekete lyukakat vizsgáltak: az elliptikus galaxisokból ugyanis hiányzik a csillagközi anyag, ezért csillagkeletkezés sem zajlik bennük, így a közepükben található fekete lyukak tömege a korábbi uralkodó elmélet szerint nem változhat érdemben – ha mégis, az a kozmológiai kapcsolódás elméletét igazolná. A kutatók mérésekkel megállapították, hogy a szuper nehéz fekete lyukak az elmúlt 9 milliárd év alatt 7–20-szorosukra nőttek, amit szerintük nem magyarázhat más, mint a kozmológiai összekapcsolódás.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.