AVAR Szigorú patrilineáris rendszerben éltek a Kárpát-medencét a 6. század vége és a 9. század eleje között utaló avarok: a férfiak a házasság után is a közösségben maradtak, míg a nők mindig más helyről érkeztek – ez derült ki abból az archeogenetikai kutatásból, amelynek eredményei a Nature-ben jelentek meg. Egy nemzetközi kutatócsoport – magyar kutatók, így a tanulmány első szerzője, Rácz Zsófia, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének egyetemi docense közreműködésével – négy avar kori, vagyis az időszámításunk szerinti 6–9. századból származó alföldi temetkezési helyről (Rákóczifalva, Kunpeszér, Kunszállás és Hajdúnánás területéről), több száz csontvázból vett összesen több mint 400 genetikai mintát, és a vizsgálatok alapján több generációra visszamenőleg teljes családfákat és rokonsági kapcsolati hálót rajzolt fel. A világon egyedülálló kutatás újdonsága abban áll, hogy nem szelektíven vettek mintát a sírokból, hanem teljes genetikai mintavételre törekedtek, ami lehetővé tette, hogy az avar kori társadalmi szerveződés az alacsonyabb társadalmi csoportok szintjén is láthatóvá váljon. A kutatók családfákat építettek fel – némelyik hét generáción át követhető. A kutatás során elvégzett különféle genetikai, embertani és régészeti vizsgálatokból az derült ki, hogy a Duna–Tisza közi avar közösségek Belső-Ázsiából, míg a tiszántúliak a kelet-európai, Fekete-tenger vidéki sztyeppékről érkezhettek.
SZONDA A Voyager–1 űrszonda öt hónap után először küldött olvasható adatokat a Földre – jelentette a NASA. A Voyager–1 2023. november közepe óta olvashatatlan adatokat továbbított: a probléma forrásaként a repülési adatok alrendszerét (FDS), a fedélzeten lévő három fedélzeti számítógépes rendszer egyikét azonosították. Az FDS nem kommunikált megfelelően a telemetriai modulációs egységgel (TMU), amely egyesek és nullák ismétlődő sorozatát kezdte sugározni, jelezve, hogy a rendszer elakadt. A mérnökök 2024 áprilisában arról számoltak be, hogy a hiba valószínűleg az FDS memóriabankjában volt, valószínűleg egy nagy energiájú részecske ütközése miatt, vagy egyszerűen a berendezés elhasználódott az idők során. A Voyager-csapat megkezdte a megoldás kidolgozását, és április 20-án helyreállt a rendszer egészségével és állapottal kapcsolatos kommunikáció a kód átrendezésével – viszont a hibás memóriacsip 3 százaléka javíthatatlanul sérült. A mérnökök arra számítanak, hogy az űrszonda még 2025-ben is képes lesz legalább egy tudományos műszer üzemeltetésére.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
