Egy hét kultúra 2024/18.

  • Narancs
  • 2024. május 1.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

A NAGY KÖNYVRABLÁS Letartóztattak kilenc grúz állampolgárságú személyt, akik a gyanú szerint értékes antik könyveket loptak el európai könytárakból. Az Europol beszámolója szerint a bűnszervezet az elmúlt két évben sorra dúlta fel a könyvtárak 19. századi orosz nyelvű irodalmi részlegeit, többek között Franciaországban, Csehországban, Svájcban és Lengyel­országban. A célpontok között lévő varsói egyetem tavaly számolt be arról, hogy gyűjteményükből Puskin és Gogol műveinek első kiadásai tűntek el. A rendőrség szerint a gyanúsítottak több esetben ias tudományos kutatónak adták ki magukat, hogy így férjenek hozzá a ritka példányokhoz, amiket aztán „kiemelkedő minőségű” hamisítványokkal helyettesítettek, máskor viszont egyszerűen csak betörtek, például a párizsi keleti nyelvek és civilizációk intézetébe, (INALCO), ahonnan egy tucat kéziratot vittek el. A csoport legalább 170 könyv ellopásáért lehet felelős, a kincsek egy részét pedig szentpétervári és moszkvai aukciós házakon keresztül próbálták értékesíteni. A bűnszervezet működését felszámoló nemzetközi akciója során az Europol több mint 150 kötetet foglalt le, amelyek eredetét vizsgálják.

ÖRÖKÖS A becsült 30–50 millió eurós értéksáv alján – de még így is új ausztriai művészeti aukciós rekordot felállítva –, 30 millió euróért (nagyjából 11,7 milliárd forint) kelt el Gustav Klimt egyik utolsó alkotása, a közel száz évig elveszettnek hitt Bildnis Fräulein Lieser (Lieser kisasszony portréja) a bécsi Auktionshaus im Kinsky árverésén. Az 1917-ből származó festményt egy névtelensége megőrzését kérő hongkongi kereskedő vásárolta meg, nem sokkal később azonban felbukkant a Lieser család egyik állítólagos örököse, aki tulajdonjogát bizonyítandó a bírósághoz fordult. A Der Standard osztrák napilap szerint az aukciósház által kötött szerződések minden lehetséges jogörökös akaratát tükrözik, a felek ügyvédei minden­esetre vizsgálják a helyzetet. A portré eredetileg a jómódú zsidó Lieser családé volt, ám 1925 utáni sorsa meglehetősen bizonytalan. Valószínűleg a kép homályos története is közrejátszhatott abban, hogy a licitálók jóval óvatosabbak voltak, mint arra előzetesen számítani lehetett.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk