Egy hét kultúra 2024/18.

  • Narancs
  • 2024. május 1.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

A NAGY KÖNYVRABLÁS Letartóztattak kilenc grúz állampolgárságú személyt, akik a gyanú szerint értékes antik könyveket loptak el európai könytárakból. Az Europol beszámolója szerint a bűnszervezet az elmúlt két évben sorra dúlta fel a könyvtárak 19. századi orosz nyelvű irodalmi részlegeit, többek között Franciaországban, Csehországban, Svájcban és Lengyel­országban. A célpontok között lévő varsói egyetem tavaly számolt be arról, hogy gyűjteményükből Puskin és Gogol műveinek első kiadásai tűntek el. A rendőrség szerint a gyanúsítottak több esetben ias tudományos kutatónak adták ki magukat, hogy így férjenek hozzá a ritka példányokhoz, amiket aztán „kiemelkedő minőségű” hamisítványokkal helyettesítettek, máskor viszont egyszerűen csak betörtek, például a párizsi keleti nyelvek és civilizációk intézetébe, (INALCO), ahonnan egy tucat kéziratot vittek el. A csoport legalább 170 könyv ellopásáért lehet felelős, a kincsek egy részét pedig szentpétervári és moszkvai aukciós házakon keresztül próbálták értékesíteni. A bűnszervezet működését felszámoló nemzetközi akciója során az Europol több mint 150 kötetet foglalt le, amelyek eredetét vizsgálják.

ÖRÖKÖS A becsült 30–50 millió eurós értéksáv alján – de még így is új ausztriai művészeti aukciós rekordot felállítva –, 30 millió euróért (nagyjából 11,7 milliárd forint) kelt el Gustav Klimt egyik utolsó alkotása, a közel száz évig elveszettnek hitt Bildnis Fräulein Lieser (Lieser kisasszony portréja) a bécsi Auktionshaus im Kinsky árverésén. Az 1917-ből származó festményt egy névtelensége megőrzését kérő hongkongi kereskedő vásárolta meg, nem sokkal később azonban felbukkant a Lieser család egyik állítólagos örököse, aki tulajdonjogát bizonyítandó a bírósághoz fordult. A Der Standard osztrák napilap szerint az aukciósház által kötött szerződések minden lehetséges jogörökös akaratát tükrözik, a felek ügyvédei minden­esetre vizsgálják a helyzetet. A portré eredetileg a jómódú zsidó Lieser családé volt, ám 1925 utáni sorsa meglehetősen bizonytalan. Valószínűleg a kép homályos története is közrejátszhatott abban, hogy a licitálók jóval óvatosabbak voltak, mint arra előzetesen számítani lehetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.