ÁRADAT A légköri analízis szerint a régióban rendszeresen visszatérő időjárási jelenség okozta a Valencia tartományt október 29-én és 30-án sújtó villámárvizeket és sárlavinákat. A pár óra alatt lezúdult, sokfelé akár 450–500 milliméternyi, azaz a teljes éves csapadékmennyiséggel egyenértékű eső folyamokká változtatta a települések, így Valencia számos kerületének utcáit, a törmeléket és járműveket magával sodró, iszapos áradat elől sok helyen nem volt hová menekülni. Az eddig megtalált halálos áldozatok száma lapzártánk idejére elérte a 217-et, de ezres nagyságrendben tartanak számon eltűnteket is. Az elemzések szerint a jelenségért egy, a ciklonok nyugatias áramlásáról (és a jet stream, a magas légköri futóáramlat pályájáról) leszakadt alacsony nyomású magassági örvény, azaz hidegcsepp felelős, amely a Földközi-tengernek a klímaváltozás következtében még ilyenkor is meleg vizei feletti páradús levegővel találkozva felhőszakadásokat váltott ki. A tipikusan őszi jelenség az Ibériai-félszigetnek a Földközi-tengerhez közeli régióiban már többször előfordult a múltban: spanyol elnevezése Depresión Aislada en Niveles Altos (DANA). 1957-ben például pont Valenciát érte ilyen csapás – akkor a megáradt Turia folyó áradásában 81-en haltak meg, és a Franco-rezsim később intézkedett is a folyó eltereléséről. 1962 szeptemberében a barcelonai régióban 617-en haltak meg egy hasonló hidegcsepp kiváltotta villámárvizek nyomán – ez utóbbi régióra lapzártánk idején adtak ki vörös riasztást az özönvízszerű esőzések miatt.
BAKTÉRIUM Az emésztőrendszerben élő, a bélrendszer normál mikrobiomjához tartozó baktériumok is eljuthatnak az agyba, és ott nem kívánt folyamatokat, akár az Alzheimer-kór egyik típusát válthatják ki – szól a The Journal of Infectious Diseases című folyóiratban frissen publikált kutatási eredmény. A Florida State University kutatói egérkísérletek alapján arról számoltak be, hogy a közönséges antibiotikumok megzavarhatják a bélflóra egyensúlyi állapotát, emiatt a Klebsiella pneumoniae nevű, tipikusan ártalmatlan bélbaktérium a véráramba kerülhet, és behatolhat az agyba, potenciálisan az Alzheimer-kórhoz hasonló gyulladást és kognitív változásokat váltva ki. Az új felfedezés megkérdőjelezhet két régi feltételezést: a bélgát mégsem tartja vissza a baktériumokat, a vér-agy gát pedig nem nyújt mindig megbízható védelmet, ha mégis baktériumok jutnának a véráramba: mindkettő áttörhető. E szempontból különösen a kórházban ápolt idős betegek veszélyeztettek, akiknél a mikrobiom bélflóra diverzitása is sérülékenyebb.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
