LOPOTT KIRÁLYNŐK Tolvajok robbantották be a hollandiai Oisterwijkben található MPV galéria bejárati ajtaját november 1-jén hajnalban. A kiállítótérből Andy Warhol két alkotását, az 1985-ös Reigning Queens című szitanyomat-sorozat II. Erzsébet angol és II. Margit dán királynőt ábrázoló darabját ellopták. Sajtóhírek szerint a művek súlyosan megsérülhettek, mivel a képeket kitépték a keretekből, ugyanis másképpen nem fértek be a rabláshoz használt autóba. A galéria biztonsági kameráinak felvételei alapján az elkövetők a sorozat másik két kiállított darabját is magukkal akarták vinni, Beatrix holland királynő és Ntombi Twala szváziföldi királynő pop-art portréit azonban végül az utcán hagyták. Bár a robbanás következtében több közeli üzlethelyiség is megrongálódott, a galéria tulajdonosa – aki az egyébként nem kiemelkedően magas értékű képeket november végén egy amszterdami művészeti vásáron szerette volna értékesíteni – „amatőr” akciónak minősítette a történteket.
GÉPIRAT Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényének ritka gépiratát kínálja eladásra egy különleges kiadványokra specializálódott londoni könyvkereskedés, a Peter Harrington. Ez az első alkalom, hogy a három ismert példányban létező gépirat egyikét nyilvánosan értékesítik. Az ára ennek megfelelően természetesen igen borsos: 1,25 millió dollár, vagyis több mint 468 millió forint. Az Abu Dhabi Art művészeti vásáron november végén bemutatásra kerülő tétel irodalomtörténeti értékét növeli, hogy ebben a szövegváltozatban található a könyv legtöbbet idézett mondatainak („Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”) első írásos megjelenése. Emellett a szerző kézírásos javításai is felfedezhetők a lapokon, az új tulajdonos ráadásul két eredeti ceruzarajzot és egy Saint-Exupéry által aláírt csekket is kap a kötethez. A kis herceg 1943-ban jelent meg az Egyesült Államokban franciául és angolul, azóta pedig a világ egyik legtöbb nyelvre lefordított szövege lett.
KERINGŐ Egy eddig ismeretlen Chopin-keringő kottája került elő a New York-i Morgan Library & Museum pincéjéből. A The New York Times cikke szerint a múzeum egyik kurátora még tavasszal, szortírozás közben találta meg a feltehetően közel két évszázaddal ezelőttről származó művet. A Morgan a pennsylvaniai egyetem egyik Chopin-szakértőjével is konzultált a lelet ügyében, a papírt és a tintát megvizsgálva, elsősorban pedig a sajátos stílusban megrajzolt basszuskulcs és a lengyel zeneszerzőre jellemző firkák alapján arra jutottak, hogy a kotta valódi. A múzeum úgy véli, a zenemű az 1830 és 1835 közötti időszakból, tehát Frédéric Chopin húszas éveinek elejéről származik. Az 1849-ben, 39 éves korában elhunyt Chopin mintegy 250, szinte kizárólag zongorára komponált darabot írt, lappangó művei azonban nem sűrűn bukkannak fel, így minden bizonnyal a friss felfedezés is számos vitát szül majd klasszikus zenei körökben.
GYÁSZ Nyolcvanegy éves korában elhunyt Szörényi Szabolcs Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés és a Fonográf egykori basszusgitárosa. 1943. szeptember 26-án született Budapesten, a testvérével, Szörényi Leventével közösen alapított Mediterrán nevű együttessel 1962-ben a Ki mit tud? elődöntőjéig jutottak. 1965-ben testvére vitte az akkor már évek óta működő Illésbe, amellyel egy évvel később megosztott második díjat nyertek az első Táncdalfesztiválon, 1968-ban pedig már a fődíjat is nekik ítélte a zsűri az Amikor én még kissrác voltam című szerzeményükért. Szörényi Szabolcs jegyzi egyebek közt a zenekar Újra itt van, Sárika és Az ész a fontos, nem a haj című dalait – utóbbit énekelte is –, valamint Koncz Zsuzsa egyik legnagyobb slágerét, a Miszter Alkoholt. 1990-ben szólólemeze jelent meg, zenei rendezőként számos színpadi produkcióban és albumon közreműködött, például az István, a király című rockopera kétmillió példányban eladott eredeti hanganyagán.
EUROSONIC Két instrumentális zenekar, a Freakin’ Disco és a Makrohang fogja képviseli Magyarországot a 2025-ös Eurosonic Fesztiválon január 15. és 18. között a hollandiai Groningenben. Eddig 151 előadó került be a rangos európai showcase fesztivál és zeneipari konferencia jövő évi koncertprogramjába, amelyet egy szakmai zsűri állít össze a jelentkezőkből. Az Eurosonic az elmúlt években olyan produkciók pályafutását indította el, mint Stromae, Dua Lipa vagy az Idles.
FOTÓPÁLYÁZAT „Kis magyar abszurd” témában hirdetett analóg fotópályázatot a Fekete pont című új független magyar film forgalmazója. A felhívásra november 15-ig várják a „tipikusan magyar” helyzeteket megörökítő képeket, amelyek valamilyen módon a filmre is reflektálnak. A beküldött fotók közül Szimler Bálint rendező és Rév Marcell operatőr választja ki a díjazottakat. (A rendezővel készült interjúnkat lásd: „Annyira jó minden”, Magyar Narancs, 2024. szeptember 18.)
ALFÖLD-DÍJ Gergely Ágnes költő, Korpa Tamás költő és Juhász Tibor író, költő, szerkesztő kapta az idén az Alföld-díjakat. Az Alföld folyóirat szerkesztősége 1978 óta részesíti nívódíjban kiemelkedő szerzőit. Az idei díjakat november 5-én adták át a debreceni Kölcsey Központban. 1978 óta 47 alkalommal 135 szerzőnek 142 díjat osztottak ki, heten ugyanis – köztük Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Esterházy Péter és Térey János – kétszer is megkapták az elismerést.
BÚCSÚ Kilencvenegy éves korában meghalt Quincy Jones többszörös Grammy-, Tony- és Emmy-díjas amerikai zeneszerző, zenei producer, karmester. Több mind hét évtizedet felölelő karrierje során a 20. századi könnyűzene legmeghatározóbb alakjaival dolgozott együtt. Készített albumokat Frank Sinatrával, Ella Fitzgeralddal és Michael Jacksonnal, de ő volt a zenei rendezője az 1985-ös We Are the World című jótékonysági lemeznek is.
