KOR A biológiai életkor – a szervezet fiziológiai állapotának mérőszáma – megjósolhatja, hogy kinél nagyobb a vastagbélpolipok, a vastagbélrák kulcsfontosságú kockázati tényezője kialakulásának veszélye – legalábbis ezt sugallja egy frissen publikált kutatás. A Cancer Prevention Research folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók fejlett DNS-elemzést alkalmaztak a biológiai életkor meghatározására: ez, a tényleges életkorral szemben azt mutatja meg, hogy mennyire jól (vagy rosszul) működik a szervezet. A biológiai életkort olyan tényezők befolyásolják, mint a gének, az életmód (például étkezés, testmozgás, edzés, alvás) és a környezet (így a stressz vagy a környezetszennyezés). A kutatók úgy találták, hogy a felgyorsult öregedés leginkább akkor következik be, amikor a biológiai életkor meghaladja a kronológiai kort. A tanulmány szerint, ha valaki a normálisnál gyorsabban öregszik, úgy minden további évre vetítve 16 százalékkal nő a vastagbélpolipok kialakulásának kockázata. A Miami Miller University orvostudományi karának kutatói szerint mindenekelőtt a felgyorsult öregedést tapasztaló egyének számára lehetnek előnyösek a korábban elvégzett szűrővizsgálatok.
VULKÁN Sikerült meghatározni egy súlyos éghajlati hatásokkal járó, így a maga idejében élelmezési krízishelyzetet okozó 19. századi vulkánkitörés pontos helyét és idejét: a PNAS-ban publikált kutatás szerint 1831-ben a Kuril-szigetekhez tartozó Szimusir-szigeten található Zavarickij vulkáni kaldera területén történhetett olyan nagy erejű, robbanásos kitörés, amely egészen 1833-ig hatással volt a Föld klímájára. A kutatóknak, részben grönlandi jégfuratok tartalmának, részben a kalderában talált lerakódások geokémiai analízise, izotópvizsgálata nyomán sikerült rekonstruálniuk a kitörés helyét, idejét, erejét, és a magasba emelkedő kitörési felhővel a magasabb légkörbe, a sztratoszférába jutó kén-dioxid, illetve az abból (további oxidáció nyomán) képződő szulfátszemcsék mennyiségét (kénmennyiségre vetítve ez mintegy 13 teragramm lehetett). Ez utóbbiak képesek oly mértékben visszaverni a napból érkező sugárzást, ami az úgynevezett vulkanikus tél nevű eseményhez vezet: az északi féltekén ekkor 1 fokkal csökkent az éves átlaghőmérséklet. A vulkanikus eredetű klímaesemény során csökkent a csapadék mennyisége a monszunszezon idején, ami az 1832 utáni években éhínséghez vezetett India és Japán számos régiójában.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
