GOLDEN GLOBE Január 5-én rendezték meg a 82. Golden Globe-díjátadó gálát Los Angelesben. Az este egyik nagy nyertese Jacques Audiard alkotása, az Emilia Pérez című musical volt, amely négy díjat is kapott, egyebek közt a legjobb vígjátéknak vagy musicalnek, valamint a legjobb nem angol nyelvű filmnek járó trófeát. Három kategóriában díjazták a magyar mozikba január 23-án érkező A brutalista című drámát, amely egy Amerikába emigráló magyar zsidó építészről szól. A legjobb rendezőnek járó díjjal elismert Brady Corbet – akinek alkotását nagyrészt Magyarországon forgatták – az ünnepségen elmondott beszédében a stáb mellett külön kiemelte a Magyar Filmlabort is, ahol analóg technikával rögzített filmek utómunkájával foglalkoznak. A brutalista kapta a legjobb filmdrámának járó díjat is, alakításáért pedig a szintén magyar felmenőkkel rendelkező Adrien Brody (képünkön) vehette át a legjobb férfi főszereplőnek járó Arany Glóbuszt. A sorozatok közül a legtöbb díjat – összesen négyet – a középkori Japánban játszódó A sógun alkotói és színészei vihették haza, míg a legjobb minisorozat a Szarvasbébi lett.
BARCSAY-JUBILEUM Nagyszabású programsorozattal emlékezik meg az idén a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Barcsay Jenő festőművész, grafikus, tanár születésének 125. évfordulójáról. Az eseménysorozat január 14-én a Hommage à Barcsay Jenő című kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitójával indul, az egyetem Barcsayról elnevezett kiállítótermében. A tárlaton megtekinthető huszonhat szobrászhallgatónak a Barcsay Jenő-szoborpályázatra beérkezett huszonnyolc terve, valamint a megvalósuló nyertes pályamű, Bárdi Dominik végzős hallgató Fénykapu című kompozíciója. A nyitórendezvényen adják át a Barcsay-díjat, amelynek elnyerésére a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány minden évben pályázatot hirdet. Idén az MKE három egykori hallgatója veheti át a kitüntetést. Barcsay 1945-től három évtizeden keresztül tanított művészeti anatómiát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1953-ban megjelent Művészeti anatómia című tankönyvét, amely azóta is a művészeti oktatás alapvető forrásműve, számos nyelvre lefordították.
KÖZKINCS Január 1-jével ismét egy sor műalkotás és szellemi termék vált közkincsé, miután elveszítették szerzői jogi védelmüket. Amerikában és Európában az egy szerzővel rendelkező művek általában az alkotó élete végéig, plusz 70 évig állnak szerzői jogi védelem alatt. Ennek megfelelően mások mellett Henri Matisse és Frida Kahlo festőművészek, valamint Robert Capa magyar származású fotós művei azért éppen most váltak közkinccsé, mert alkotóik 1954-ben hunytak el. Egyes művekre azonban ettől eltérő szabályozás vonatkozik az Egyesült Államokban, ahol az 1978 előtt megjelent szellemi termékeket a publikálástól számított 95 évig illeti meg a védelem. Éppen ezért, bár Ernest Hemingway csak 1961-ben halt meg, 1929-ben kiadott Búcsú a fegyverektől című regénye már idéntől szabadon felhasználható, ahogy egyébként az először ugyanabban az évben megjelent képregényekből ismert Tintin és Popeye figurája is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
