Egy hét kultúra 2025/1-2.

  • Narancs
  • 2025. január 8.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

GOLDEN GLOBE Január 5-én rendezték meg a 82. Golden Globe-díj­átadó gálát Los Angelesben. Az este egyik nagy nyertese Jacques Audiard alkotása, az Emilia Pérez című musical volt, amely négy díjat is kapott, egyebek közt a legjobb vígjátéknak vagy musicalnek, valamint a legjobb nem angol nyelvű filmnek járó trófeát. Három kategóriában díjazták a magyar mozikba január 23-án érkező A brutalista című drámát, amely egy Amerikába emigráló magyar zsidó építészről szól. A legjobb rendezőnek járó díjjal elismert Brady Corbet – akinek alkotását nagyrészt Magyarországon forgatták – az ünnepségen elmondott beszédében a stáb mellett külön kiemelte a Magyar Filmlabort is, ahol analóg technikával rögzített filmek utómunkájával foglalkoznak. A brutalista kapta a legjobb filmdrámának járó díjat is, alakításáért pedig a szintén magyar felmenőkkel rendelkező Adrien Brody (képünkön) vehette át a legjobb férfi főszereplőnek járó Arany Glóbuszt. A sorozatok közül a legtöbb díjat – összesen négyet – a középkori Japánban játszódó A sógun alkotói és színészei vihették haza, míg a legjobb minisorozat a Szarvasbébi lett.

BARCSAY-JUBILEUM Nagyszabású programsorozattal emlékezik meg az idén a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Barcsay Jenő festőművész, grafikus, tanár születésének 125. évfordulójáról. Az esemény­sorozat január 14-én a Hommage à Barcsay Jenő című kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitójával indul, az egyetem Barcsayról elnevezett kiállítótermében. A tárlaton megtekinthető huszonhat szobrászhallgatónak a Barcsay Jenő-szoborpályázatra beérkezett huszonnyolc terve, valamint a megvalósuló nyertes pályamű, Bárdi Dominik végzős hallgató Fénykapu című kompozíciója. A nyitórendezvényen adják át a Barcsay-díjat, amelynek elnyerésére a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány minden évben pályázatot hirdet. Idén az MKE három egykori hallgatója veheti át a kitüntetést. Barcsay 1945-től három évtizeden keresztül tanított művészeti anatómiát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1953-ban megjelent Művészeti anatómia című tankönyvét, amely azóta is a művészeti oktatás alapvető forrásműve, számos nyelvre lefordították.

KÖZKINCS Január 1-jével ismét egy sor műalkotás és szellemi termék vált közkincsé, miután elveszítették szerzői jogi védelmüket. Amerikában és Európában az egy szerzővel rendelkező művek általában az alkotó élete végéig, plusz 70 évig állnak szerzői jogi védelem alatt. Ennek megfelelően mások mellett Henri Matisse és Frida Kahlo festőművészek, valamint Robert Capa magyar származású fotós művei azért éppen most váltak közkinccsé, mert alko­tóik 1954-ben hunytak el. Egyes művekre azonban ettől eltérő szabályozás vonatkozik az Egyesült Államokban, ahol az 1978 előtt megjelent szellemi termékeket a publikálástól számított 95 évig illeti meg a védelem. Éppen ezért, bár Ernest Hemingway csak 1961-ben halt meg, 1929-ben kiadott Búcsú a fegyverektől című regénye már idéntől szabadon felhasználható, ahogy egyébként az először ugyanabban az évben megjelent képregényekből ismert Tintin és Popeye figurája is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.