Egy hét kultúra 2025/1-2.

  • Narancs
  • 2025. január 8.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

GOLDEN GLOBE Január 5-én rendezték meg a 82. Golden Globe-díj­átadó gálát Los Angelesben. Az este egyik nagy nyertese Jacques Audiard alkotása, az Emilia Pérez című musical volt, amely négy díjat is kapott, egyebek közt a legjobb vígjátéknak vagy musicalnek, valamint a legjobb nem angol nyelvű filmnek járó trófeát. Három kategóriában díjazták a magyar mozikba január 23-án érkező A brutalista című drámát, amely egy Amerikába emigráló magyar zsidó építészről szól. A legjobb rendezőnek járó díjjal elismert Brady Corbet – akinek alkotását nagyrészt Magyarországon forgatták – az ünnepségen elmondott beszédében a stáb mellett külön kiemelte a Magyar Filmlabort is, ahol analóg technikával rögzített filmek utómunkájával foglalkoznak. A brutalista kapta a legjobb filmdrámának járó díjat is, alakításáért pedig a szintén magyar felmenőkkel rendelkező Adrien Brody (képünkön) vehette át a legjobb férfi főszereplőnek járó Arany Glóbuszt. A sorozatok közül a legtöbb díjat – összesen négyet – a középkori Japánban játszódó A sógun alkotói és színészei vihették haza, míg a legjobb minisorozat a Szarvasbébi lett.

BARCSAY-JUBILEUM Nagyszabású programsorozattal emlékezik meg az idén a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Barcsay Jenő festőművész, grafikus, tanár születésének 125. évfordulójáról. Az esemény­sorozat január 14-én a Hommage à Barcsay Jenő című kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitójával indul, az egyetem Barcsayról elnevezett kiállítótermében. A tárlaton megtekinthető huszonhat szobrászhallgatónak a Barcsay Jenő-szoborpályázatra beérkezett huszonnyolc terve, valamint a megvalósuló nyertes pályamű, Bárdi Dominik végzős hallgató Fénykapu című kompozíciója. A nyitórendezvényen adják át a Barcsay-díjat, amelynek elnyerésére a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány minden évben pályázatot hirdet. Idén az MKE három egykori hallgatója veheti át a kitüntetést. Barcsay 1945-től három évtizeden keresztül tanított művészeti anatómiát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1953-ban megjelent Művészeti anatómia című tankönyvét, amely azóta is a művészeti oktatás alapvető forrásműve, számos nyelvre lefordították.

KÖZKINCS Január 1-jével ismét egy sor műalkotás és szellemi termék vált közkincsé, miután elveszítették szerzői jogi védelmüket. Amerikában és Európában az egy szerzővel rendelkező művek általában az alkotó élete végéig, plusz 70 évig állnak szerzői jogi védelem alatt. Ennek megfelelően mások mellett Henri Matisse és Frida Kahlo festőművészek, valamint Robert Capa magyar származású fotós művei azért éppen most váltak közkinccsé, mert alko­tóik 1954-ben hunytak el. Egyes művekre azonban ettől eltérő szabályozás vonatkozik az Egyesült Államokban, ahol az 1978 előtt megjelent szellemi termékeket a publikálástól számított 95 évig illeti meg a védelem. Éppen ezért, bár Ernest Hemingway csak 1961-ben halt meg, 1929-ben kiadott Búcsú a fegyverektől című regénye már idéntől szabadon felhasználható, ahogy egyébként az először ugyanabban az évben megjelent képregényekből ismert Tintin és Popeye figurája is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?