Egy hét tudomány 2025/21.

  • Narancs
  • 2025. május 21.

Interaktív

Rövid hírek: flamingó, macska, méh...

BAROMFI Komoly egészségügyi kockázatokkal jár a rendszeres baromfi­hús-fogyasztás: olasz kutatók a Nutrients folyóiratban publikálták dél-olaszországi lakosok követéses vizsgálatán alapuló megállapításaikat, s ezzel komoly vitát váltottak ki, elvégre megkérdőjelezik a baromfihúst az emlősféle háziállatok húsa elé helyező, korábbi dietetikai-egészségügyi megfontolásokat, így például a mediterrán étrendnek megfelelő ajánlásokat. A cikk szerint a heti 300 grammnál több baromfihús bevitele 27 százalékkal növeli a halálozás kockázatát minden okból, és összességében 2,3 százalékkal (de férfiaknál 2,6 százalékkal) növeli a gyomor-bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát. A megállapításokat szakmai kritikával fogadó tudósok szerint a tanulmány ugyan fontos kérdéseket vet fel, de az eredményeket óvatosan kell értelmezni. Bírálói szerint a tanulmány nem vette figyelembe a főzési módszereket, a feldolgozási szinteket vagy az általános táplálkozási mintákat. Mindenekelőtt egyáltalán nem mindegy, hogyan készül el a csirke: például a népszerű fagyasztott csirkemell ultrafeldolgozottnak tekinthető, de a rántott és a sült csirke is kockázatos lehet a magas hőfokon történő sütés során felszabaduló vegyületek miatt.

KITÖRÉS Az eddig ismert legerősebb napvihar okozhatta a radiokarbon-vizsgálatok során kimutatott, 12 350 évvel ezelőtti kiugrást („tüskét”) – állítja az Earth and Planetary Science Lettersben megjelent tanulmány. A Nap működése során kialakuló (a Földet közvetlenül szerencsénkre viszonylag ritkán érintő) szélsőséges napviharok – azaz nagy mennyiségű napanyag, például töltött részecskék kibocsátásával járó események – hatalmas ereje nagymértékben torzíthatja a kozmogén izotópok, például a C–14 radioaktív szénizotóp termelődését a földi rendszerben. Mindez egyértelmű jeleket hagy a természetes földi archívumokban, beleértve a jól datálható évgyűrűket. Nyolc ilyen esemény történt az elmúlt 12 ezer év során, az eddig ismert legerősebb a 775. évi volt. A közelmúltban fedezték fel az i. e. 12 350 kora tavaszán lezajlott extrém naprészecske-eseményt, mint az eddig ismert legnagyobb ismert radiokarboncsúcsot. A most publikált kutatások azt mutatják, hogy ez az esemény 18 százalékkal erősebb volt, mint a 775-ös esemény.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.