Egy hét tudomány 2025/21.

  • Narancs
  • 2025. május 21.

Interaktív

Rövid hírek: flamingó, macska, méh...

BAROMFI Komoly egészségügyi kockázatokkal jár a rendszeres baromfi­hús-fogyasztás: olasz kutatók a Nutrients folyóiratban publikálták dél-olaszországi lakosok követéses vizsgálatán alapuló megállapításaikat, s ezzel komoly vitát váltottak ki, elvégre megkérdőjelezik a baromfihúst az emlősféle háziállatok húsa elé helyező, korábbi dietetikai-egészségügyi megfontolásokat, így például a mediterrán étrendnek megfelelő ajánlásokat. A cikk szerint a heti 300 grammnál több baromfihús bevitele 27 százalékkal növeli a halálozás kockázatát minden okból, és összességében 2,3 százalékkal (de férfiaknál 2,6 százalékkal) növeli a gyomor-bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát. A megállapításokat szakmai kritikával fogadó tudósok szerint a tanulmány ugyan fontos kérdéseket vet fel, de az eredményeket óvatosan kell értelmezni. Bírálói szerint a tanulmány nem vette figyelembe a főzési módszereket, a feldolgozási szinteket vagy az általános táplálkozási mintákat. Mindenekelőtt egyáltalán nem mindegy, hogyan készül el a csirke: például a népszerű fagyasztott csirkemell ultrafeldolgozottnak tekinthető, de a rántott és a sült csirke is kockázatos lehet a magas hőfokon történő sütés során felszabaduló vegyületek miatt.

KITÖRÉS Az eddig ismert legerősebb napvihar okozhatta a radiokarbon-vizsgálatok során kimutatott, 12 350 évvel ezelőtti kiugrást („tüskét”) – állítja az Earth and Planetary Science Lettersben megjelent tanulmány. A Nap működése során kialakuló (a Földet közvetlenül szerencsénkre viszonylag ritkán érintő) szélsőséges napviharok – azaz nagy mennyiségű napanyag, például töltött részecskék kibocsátásával járó események – hatalmas ereje nagymértékben torzíthatja a kozmogén izotópok, például a C–14 radioaktív szénizotóp termelődését a földi rendszerben. Mindez egyértelmű jeleket hagy a természetes földi archívumokban, beleértve a jól datálható évgyűrűket. Nyolc ilyen esemény történt az elmúlt 12 ezer év során, az eddig ismert legerősebb a 775. évi volt. A közelmúltban fedezték fel az i. e. 12 350 kora tavaszán lezajlott extrém naprészecske-eseményt, mint az eddig ismert legnagyobb ismert radiokarboncsúcsot. A most publikált kutatások azt mutatják, hogy ez az esemény 18 százalékkal erősebb volt, mint a 775-ös esemény.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.