Tévésorozat

Eszméletlen

  • Gera Márton
  • 2017. április 9.

Interaktív

Mielőtt elment Los Angelesbe az Oscar-díjért, Deák Kristóf még összedobott egy sorozatot. Ez sem sokkal hosszabb, mint a nyertes kisfilm, épphogy elindulnak a néhány perces epizódok, már véget is érnek. Az alapötlet elég jó: egy srác kómában fekszik, a fejétől a lábáig betekerve, valami igazán magyar kórházban. Közben jönnek és mennek a látogatók, s kiöntik a se nem látó, se nem halló Gézának a szívüket; az anyuka arról beszél, hogy az apuka már nem annyira vonzó, bezzeg a Feri bácsi; az apuka az anyukára panaszkodik; Ganxsta Zolee meg azt ecseteli, hogy soha nem bírta az alpári beszédet, ami nevezett kérlelhetetlen humortalansága ellenére itt valahogy mégiscsak viccesnek hat.

Tényleg akadnak mókás pillanatok a rövidke részekben, még ha az oly fene feketének beállított humor (az orvos nem jön rá a beteg bajára, így beadja neki a Dengue-lázat okozó vírust, azt legalább ismeri) nem is mindig működik.

Hatásos a csattanóra épülő harmadik epizód, Nagypál Gábor elküld mindenkit melegebb éghajlatra, aztán szegény szó szerint nagyot koppan. Szívmelengető Igó Éva és Gazsó György pár másodperces feltűnése, ők a nyúlfarknyi szerepükkel is tudtak valamit kezdeni. Mégis, az Eszméletlen a jelenlegi formájában látványosan kevésnek tűnik, szkeccsszerű pillanatok kábé arról, hogy lám-lám, milyen gyarló is az ember, ha úgy sejti, hogy épp senki nem hallja. Csak mindeközben ott motoszkál a nézőben a gondolat, hogy azért több is lehetne ebben az ötletben. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a játékidő emelése szerfelett kockázatos mutatvány.

A Paramount Channel műsora

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.