Tévésorozat

Harry Bosch – A nyomozó

  • Gera Márton
  • 2015. július 18.

Interaktív

Ha jön egy újabb krimisorozat, felmerül a kérdés: mitől más, mint a többi? A Bosch semmiben sem más, mégis élvezzük.

Mintha kezdene kikristályosodni a tévécsatornák előtt, hogy vissza kell térni az alapvonalra: a jó történethez. Hogy nem elég, ha mondjuk a nyomozó mentalista, író, vagy félbolond zseni. Mert akkor két rész után beköszönt az unalom. Ami éppenséggel jöhetne a Bosch esetében is, de a cselekményre helyezték a hangsúlyt, és végre nem arról szól egy sorozat, hogy a rendőr vajon összejön-e a rendőrnővel. Bár nem volt nehéz dolguk, a Bosch adaptáció, Michael Connelly megírta a regényeket, valakinek csak forgatókönyvet kellett kreálni belőlük.

Az idő viszont rajtahagyta a nyomát a könyveken, és hát ez meglátszik a sorozaton is, van az egésznek egy régimódi hangulata, leg­inkább az egykori zsarudrámák juthatnak a néző eszébe, amikor a csupa izom és kevés intellektus bűvkörében élő rendőrök próbáltak kikeveredni a mocsokból. Mocsok az itt is van.

De sokkal könnyebb szeretni a ­figurákat, mert igazából róluk szól a sorozat; arról, hogy miként próbálják megfogni a főhőst, és utóbbi hogyan tud szembenézni a múltjával. A Boscht alakító Titus Welliver pedig elég meggyőzően néz szembe a múltjával, játssza a fickót, akin már ránézésre látszik, hogy zsarunak született, és közben a kellő lazasággal vesz részt a saját ügyének tárgyalásán.

Ja, és mindez a napfényes Hollywoodban játszódik, ahol a gyilkosok ugyanolyan kegyetlenek, mint máshol. Hogy ez a nézőt beszippantó miliő megmarad-e a második évadra, kérdés.

Szerda esténként 21.00-kor a FOX-on

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.