Tévé

Heti nem

Heti Napló Sváby Andrással

Interaktív

„Mi lesz veled, te szegény, beteg ember, ha bekerülsz egy magyar kórházba: túléled-e vagy sem? Ha nem, mibe halsz bele: a betegségbe vagy a kezelésbe?”

Ezzel a két, enyhén szólva is hatásvadász kérdéssel vezetik fel „Magyarország riportmagazinjában”, vagyis Sváby András ATV-s Heti Naplójának második adásában a hazai egészségügy kilátástalan helyzetének szentelt anyagot. A műsorvezető előbb a papírjai fölé görnyedve beolvas még egy személyes miniglosszát, majd jön a riport a valóban túlzás nélkül kétségbe ejtő képekkel és esetekkel – és újra csak a teljesen fölösleges tódítás gesztusaival. A műsor fiatal munkatársnője például arról beszél, hogy a magyar orvosok többsége (!) nem hajlandó a kamerák elé állni. „Pedig írtam e-mailt, sms-t, hívtam őket telefonon, de hiába!” – mondja Török Réka, és mi közben látjuk is, amint ugyanő egy padon ülve a füléhez emeli, illetőleg szorgalmatosan nyomogatja a telefonját. „Nehéz feladat mindössze tíz percben bemutatni a magyar egészségügy helyzetét” – ezt a megkérdőjelezhetetlen igazságú állítást is tőle halljuk, de amit az összeállítás végeredményben a nézők elé tár, az meglehetősen távol van az említett feladatnak még a körvonalazásától is. Ehelyett az idő javában rettenetes és sajnos bizonyosan igaz rémtörténeteket hallunk, valamint látjuk, ahogy a tévés hölgy és felnőtt öccse egy kamerás mobiltelefonnal besétál szörnyülködni abba a kórházba, ahol annak idején a riporternő fivére megszületett. Igaz, előkerülnek hozzáértő szakemberek is néhány rövid mondat erejéig, ám a pavilonrendszerű kórházak korszerűtlenségének tárgyalásakor már újra helyet követel magának a témához méltatlan túlspilázás. „250 lépés, csaknem fél kilométer” – halljuk a merőben hozzávetőleges számvetést, miután az összeállítás készítője szemerkélő esőben lesétálta a Szent János Kórházban a gyermekosztály távolságát a főbejárattól.

Aztán jön Sváby András a hajdani Tv2-s Naplóból rég ismerős közönségszavazási felszólítással, és az obligát eldöntendő kérdéssel (heti igen – heti nem): „Ön szerint szükség lenne-e az egészségügy azonnali, gyökeres átalakítására?” Bármilyen meglepőnek tűnhet, erre a fogós kérdésre végül a szavazók 98 százaléka igennel válaszolt, jóllehet egy korai részeredmény még számottevően szorosabb, 97–3-as (!) állást jelzett.

Az arcpirítóan demagóg és teljességgel üres kérdésfelvetés jószerint az egész műsort beárnyékolta, pedig a leszboszi menekülttáboros anyag és a lúggal támadó orvos igazgató ügye ennél azért nívósabb, ámbár a hatásvadász felhangoktól szintén korántsem mentes tálalásban mutatták be. No, de aztán elérkeztünk az adás celebtémájához is: hová tűnt Vujity Tvrtko? Aggodalomra semmi ok, Londonban sikerrel nyomára leltek az egykori tévésnek, aki rögvest készségesen nyilatkozott is mostani életéről – Hajdú Péternek. Merthogy ezt a forró anyagot ő szállította a Heti Napló számára. Legalább kaptunk még egy erős jelzést azzal kapcsolatban, hogy mennyire is érdemes komolyan vennünk „Magyarország riportmagazinját”.

ATV, március 19.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.