tévéSmaci

A titkos hódölő

  • tévésmaci
  • 2017. április 23.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché elhatározták, hogy ezentúl nem nyerheti más a hernyófuttatásokat, csak ők, úgy fogtak a tervük megvalósításának, mint a gyerekek. Megváltoztatták a szabályokat. Addig úgy ment a verseny, hogy négy darab, egyenként 32 centiméteres favonalzót nekitámasztottak párhuzamost alkotva az ötödikes történelemkönyvnek, s az így kialakított szolid lejtésű rámpán zúztak lefelé a versenyzők. Antek, Tüzespata, Winnetou és Dzajic. Antek irodalmi figura nevét viselte, Reymont Parasztok című paraszti tárgyú művéből érkezett, Winnetout ismerjük, Dzajic nevét pedig egy akkoriban divatos jugoszláv focista adta kölcsönbe. Tüzespata neve magáért beszélt, ha nevek versenyeznek, mindig csak ő nyer, bár a tartalékos állományban volt egy Szélvész is. De nem a nevek versenyeztek. Ami meg a szabálymódosítást illeti, Sztupa és Troché azt találták ki, hogy mostantól ne lefelé fussanak a hernyók, hanem fölfelé. De Ómafa ellenállt, ez állatkínzás, jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon. Ezen elgondolkoztak. Troché arra jutott, hogy nem az, pláne, ha dupla pihenőt írnak elő a versenyzőknek a futamok között. Sztupa is megszólalt: nézzétek, ezek a kis piszkok már lefelé se nagyon akarnak menni. Mikor hirdettünk győztest 32 centinél? Múltkor Antek nyolcnál nyert, mert a többiek már négynél lemásztak a vonalzóról, noha a 32 centihez párizsicafatot raktunk ki csalinak (elvették tudniillik Fümál uzsonnáját, bár erre Sztupa nem tért ki ezúttal). Szóval a szabálymódosításból nem lett semmi, így nem maradt más hátra, motiválni kellett a hernyókat. Mit zabál egy hernyó, ha a parizer sem smakkol neki, tette fel a döntő kérdést Troché.

Pénteken (24-én) este 21.25-kor kezdődik a Dunán A Prizzik becsülete, mely filmmű csak jóval az elkészülte után jutott el Magyarországra. E tényt egyszer még felhasználja valaki a komcsi cenzúra rehabilitálására.

Szombaton délután háromnegyed hatkor a Film Mánián lesz a Fekete tulipán, melyben két Alain Delon is elénk lép, az egyik maga a megtestesült romlottság, a másik maga a megtestesült ártatlanság, s akkor szabadul el a feneség, amikor először helyet cserélnek, ám amikor másodszor is megcselekszik ezt, konkrétan a pokol kapui nyílnak meg. Kétségkívül ez a sebhelyesarcús filmek legjobbika, s fütyülik benne a filmzenét.

Vasárnap éjjel háromnegyed egykor a Dunára érkezik az Édes Charity, ez bizony egy Fellini-remake, pont a Cabiria éjszakáiból írta asszem Neil Simon. Bob Fosse rendezte, persze, rendezett ő ennél jobb filmet is, de attól még Shirley MacLaine benne a főszereplő, aki az Orion űrhajó parancsnokának az unokatestvére, ezért jutott be a filmhez. Lesz még egy Jane Eyre is a RTL II-n a jó nevű Mia Wasikowskával, aki még a nagy magyar költőt is meg bírta ihletni (amit persze megértünk). Petőfi Sándor ugyanis a legendákkal ellentétben nem akkor írta Anyám, borogassá’! c. versét, amikor a nevezett szülő földöntött valamit, hanem amikor meglátta a Miát. Így is kezdődik, Ej, mi a Wasikowska, tyúkanyó kend!

Hétfőn Mia unokatestvére jön nyolckor a Film Caféra: Erin Brockovich. A tévé a tegnapok internetje, úgyhogy senki ne dicsekedjen azzal, hogy neki nincs tévéje!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.