tévéSmaci

Kacsasor

  • tévésmaci
  • 2019. június 30.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché a malőrt és az árulót várták, esett az eső. Nem, inkább szakadt, könyörtelenül verte az autó (külsőre leharcolt, ám a motorháztető alatt élesre fent Simca) szélvédőjét, a motor járt, az ablaktörlőlapát integetett: szviss, szviss, szviss! Sztupa legszívesebben rágyújtott volna, mint a régi szép időkben, no filter, de amikor megpróbálta résnyire letekerni az ablakot, csak úgy dőlt be az eső. Csapadék, mi, szűrte a foga közt a szót Troché, és csak vártak. Várták, hogy ki jön sietős léptekkel a tér felől, feje fölé esernyőt tartva, ballonja gallérját felgyűrve, görnyedt vállal, behúzott nyakkal: a malőr vagy az áruló? S ki lesz az, Ómafa? S ha Ómafa lesz, akkor malőrként vagy árulóként érkezik, esetleg szimplán ő lesz a harmadik ember, aki elszenvedi a malőrt vagy az árulást? Egyáltalán jön-e Ómafa? Ha jön, áruló nem lehet, malőr tán inkább, hajlamos a hirtelenkedésre, de eddig nagy bajt sosem csinált. Szviss, szviss, szviss, csak nem akar elállni. Az első ember, akit megláttak, pont úgy közeledett, ahogy várták, nagy fekete ernyővel, ballonban, a tér felől, de nem az autó, hanem a part felé fordult, a tér és az utca találkozásánál álló üzlethelyiséghez sietett, majdnem odáig csaptak ki a megbolondult hullámok is, lehajolt, babrált a kulccsal és a lakattal, végül egy türelmetlen mozdulattal felrántotta az ajtórácsot. Hol van az előírva, hogy a malőrnek be kell szállnia az autóba? – kérdezte Troché, s legszívesebben ő is rágyújtott volna. Igazad van, csak összevizezné a hátsó ülést meg a padlószőnyeget, napokig tartana, mire kiszellőzne az áporodott szag utána. Csöpögne a kalapja, az esernyője. A malőr nem hord kalapot, az hajadonfőtt jön, lobog a haja szélben, nem tapasztja a fejére sem eső, sem felhőszakadás. Az áruló jön kalapban. Szviss, szviss, szviss!

Pénteken (31-én) este fél tizenegy után tovább folyik a Dunán e heti interjúalanyunk sorozata, az 1979-es Woyzeckkel. Eva Mattes persze igéző benne, s Klaus Kinski is nagyon dolgozik azzal a gülü szemeivel, gyöngyözik a homloka is rendesen, de a Woyzeck azért csak Woyzeck: heves leirat arról, hogy milyen az, amikor kiül ránk a belsőnk. Ilyen pedig nincsen, hogy kívül van a belül. Nem forgatjuk a szemünket, nem akkor ver a víz – aki belül lakik, belül is intézi a dolgát, ha tetszik, belül is öl. Akkor sem volt ez másként, amikor Szász János bő másfél évtizeddel később kivitte a szerencsétleneket a rozsdamarta Rákosrendezőre.

Szombaton a Paramount Channelen akarja megfojtani valaki Sigourney Weavert, vajon sikerül-e? S mi lesz a jó Dermott Mulroney-val? Igen, önök ismét kitalálták, a Tökéletes másolatról van szó! Simán nézhető darab, csak egy baja van, hogy vele egy időben még olyan filmek születtek, mint a Szigorúan bizalmas vagy a Közönséges bűnözők.

Vasárnap mi lesz? Vasárnap Jackie Brown lesz a Paramount Channelen. A Jackie Brownban az a jó – s ezt nem mondta még senki –, hogy megmutatja a jövőt, de inkább elmesélem én, hogy ne kelljen vasárnapig várni. Nos, a jövő úgy néz ki, hogy eztán majd még több Jackie Brownt adnak, hogy könnyebb legyen a majsztrókám új filmjére várni.

Csütörtökön Támad a Mars! Persze, hogy ezredszer, és? Találják ki, hol támad vagy vigyék le a tévéjüket a pincébe, s bújtassák el a szén alá, mert jönnek a forradalmárok, és elviszik.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.