Tv/film

Kínai negyed

  • - kg -
  • 2017. július 29.

Interaktív

Forget it Jake, it’s Chinatown – híres zárómondat egy híres filmből, a Kínai negyedben van még néhány ilyen, ha eredetieskedni akarunk, innen idézzünk, ne A Keresztapából. Robert Towne biztosan nem akart eredetieskedni, ő csak chandlerezni akart, meg is írta a maga magánhekusos sztoriját, benne egy kispályás, de első osztályú öltönyökben feszítő Los Angeles-i magánzóval, aki a 30-as évek Los Angelesében magánzik. Házasságtörési ügyekben jár el, mígnem alaposan csőbe húzzák, s csövekből kijut a későbbiekben is, mert a szálak nem csak patinás szekrényekben lakó csontvázakhoz, de vízügyi machinációkhoz is vezetnek. Érdekességét vesztett érdekesség, hogy a Kínai negyed úgy a legjobb – na, jó, az egyik legjobb – Chandler-adaptáció, hogy a fiúk (Towne mellett Polanski és Nicholson) nem is Chandlert adaptálták. Átvettek minden mozdíthatót, bútort, kocsit, kalapot; hozták a nagyzenekart (zene: Jerry Goldsmith); megvárták, míg a legszebb a narancsfák felett a naplemente, és szépen, kimérten, nagy műgonddal hagyták, hadd veszítsen minden földönfutó. A Polanski-team belülről bomlasztott, így cselezte ki Chandler világának híres megfilmesíthetetlenségét, ugyanezt a csatát Robert Altman, a másik nagy chandlerező, a távolodás művészetével nyerte meg. Egy autón kívül semmit sem tartott meg Chandler szép holmijai közül, pedig ő egy létező regényt, A hosszú búcsút adaptálta – egy évvel Polanskiék előtt. A kettő között helyezkedik el valahol Tandori Dezső, aki úgy fordította le Az emeleti ablakot, hogy abban talán több a Tandori, mint Chandler.

 

Duna Televízió, július 6., 00:50

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.