Kivonul Magyarországról az Axel Springer

  • narancs.hu
  • 2021. július 28.

Interaktív

A Ringier vásárolja fel a Blikk kiadójában is érdekelt cég részvényeit.

Elhagyja a magyar médiapiacot a német Axel Springer, ahogy Szerbiában, Szlovákiában és a balti államokban is a vele eddig is szorosan együttműködő Ringier-nek adja el a részvényeit - írja a Média 1.

Magyarországon az Axel Springer és a Ringier vegyesvállalata adta kie ddig többek között a Blikket, a Kiskegyedet és a Glamour-t. Ha az ügyletet jóváhagyja a Gazdasági Versenyhivatal, a kiadványok teljes egészében a svájci székhelyű Ringier-hez kerülhetnek.

Az Axel Springer azzal indokolta a lépést, hogy digitális kiadványaira és fő piacaira, tehát az USA-ra, Németországra és Lengyelországra szeretne koncentrálni a jövőben. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.