A műsor puritán címe egy hónapban háromszor legalább tökéletesen lefedi a műsor tartalmát (a negyedik alkalom, amilyen a mostani is, a kivétel, de erről később). Ezeken az adásnapokon egy-egy ingatlanpiaci szakértővel kiegészülve Törtei Takács Kriszta fogadja a hallgatói telefonokat, amelyek lehetőség szerint mindössze egy cím és egy négyzetméterszám közlésére szorítkozhatnak (ha ennél többet beszélne a hallgató, Törtei szigorúan rárivall). Ezekre az adatokra a stúdióban ülők egy viszontadattal (átlagos négyzetméterár) válaszolnak – mint gyakran mondják, „a méréseik alapján”. Minimálisra redukált kommunikáció, sok szám és adat; elsőre nem hangzik elképesztően izgalmas műsornak az Ingatlanpiac, mégis sorban állnak a betelefonálók minden kedd délután, hogy bemondhassák, amit be kell.
A klasszikus értelemben vett szolgáltató műsor ilyen: nem muszáj neki különösebben érdekesnek lennie – ha az a valóságszelet, amit körbejár, mindenki számára fontos, mindig lesz hallgatottsága is. Régebben ez a műsortípus a közszolgálatiság egyik oszlopának számított, volt hasonló betelefonálós műsor kertészkedéssel, utazással, oktatással, gyermekneveléssel és ki tudja, még mivel kapcsolatban. Mára az internet részben okafogyottá tette ezt a típusú információcserét, vagy legalábbis generációs gettóba zárta: az Ingatlanpiac aktív hallgatóinak többsége is inkább az idősebb, digitális bevándorlónak (digital immigrant) nevezhető korosztályból kerül ki. Ők még telefonálnak, ha kérdésük van, az utánuk jövők már nem fognak.
Ha szigorúan vesszük, a műsor címe azonban havonta egyszer félrevezető: elvileg minden hónap első keddjén a társasházi kérdések kerülnek terítékre. Ezeket az adásokat nyugodtan át is keresztelhetnék Házmesterre vagy korszerűbb változatban Közös képviselőre – de ezek még az Ingatlanpiachoz képest is kifejezetten hallgatóriasztó címek lennének. Mindenesetre a recept ugyanaz: Törtei Takács és szakértő vendége, Bék Ágnes, a varázslatos nevű Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke fogadja a hallgatói kérdéseket, és igyekszik választ adni rájuk, tömören, precízen. Tényleg a végtelenségig el lehetne ironizálni azon, hogy ez az egész mennyire talajközeli dolog, ráadásul az épp vonalban lévő hallgatón és a neki felelő szakértőn kívül mennyire nem érdekes senki másnak. Ám még ha így is van, végighallgatva az egy órában sorjázó kérdéseket, a kisszerűségből hirtelen elkezd kiválni a rögvaló, a végtelenül (és általában név nélkül) sorjázó hangokból pedig emberi sorsok villannak elő – és az egész monoton és marginális ügymenet megemelkedik észrevétlenül egy kicsit.
Mert miről is volt szó legutóbb: egy férfi betelefonáló arról panaszkodott, hogy társasházuk udvarát elfoglalja az épületben működő étterem. Ott tárolják a ládákat, oda jönnek be a teherautók, és a személyzet is oda jár cigizni. Persze vannak ennél nagyobb gondok a világon, vágnánk rá, ami bizonyára így van, de a saját udvarunk attól még lehet fontosabb nekünk. Egy másik telefonáló az idős nagynénje nevében panaszkodik arról, hogy a szomszédok a lichthofba telepítették a légkondit, és az áztatja a földszinten lakó hölgy fürdőszobáját. Ettől a történettől sem megyünk a falnak, de végső soron el bírjuk hinni, hogy idegesítő. Ráadásul Bék Ágnes határozottan rávágja: a törvény szerint egyáltalán nem lehet klímát lichthofba szerelni. Slussz-passz, ahogy a klasszikus mondja.
Vannak persze komolyabbnak tűnő ügyek is, sikkasztó közös képviselők, elszabotált közgyűlések és képviselő-választások (Gogol is megnyalná szellemujjait, hallván, hogy halott lakók is szavaztak). De még ezek is mind belül maradnak egy ház, egy lakóközösség magánvilágán. És talán pont ezért lehet kívülállóként is valamifajta különös élvezettel hallgatni az Ingatlanpiacot (azon túl, hogy tényleg rendkívül informatív jogi értelemben): hiszen akármilyen patetikusan hangzik, mégis ilyen piszlicsáré dolgokkal telik el az életünk nagyrészt. Innen nézve pedig – habár mindenféle metafizika és költőiség távol áll a műsortól – mégis olyan hatást kelt az Ingatlanpiac, mintha egy nagy, közös lakógyűlésen vennénk részt mindannyian: egyszerre kínos és otthonos az élmény.
Ingatlanpiac, Klubrádió, október 2.
