Rádió

Majdnem az

Ki mer ma? a Bartókon

Interaktív

Bizony, sem 1969 márciusa, sem 2007 nyarának vége nem most volt, a Ki nyer ma? és örökös műsorvezetője, Czigány György mégis kitörölhetetlen emlékként él lelkes vagy kevésbé lelkes rádiózók generációinak emlékezetében.

A korábbi évszám nyilván a műsor indulásának dátumát, a későbbi pedig dicstelen végét jelzi. Bár erről a dicstelenségről sem a műsor készítői, sem a hallgatói nem igazán tehettek. Ki emlékszik már, hogy a Such György-éra úgynevezett „szerkezeti átalakításának” miért és miért éppen úgy, ahogy (sunyin és slamposan) esett áldozatul az amúgy eléggé hallgatott, csaknem negyvenéves műsor? Mindenesetre nemcsak az Astoria szálló halljában, de országszerte összeszorult sok komolyzene-szerető kebel, amikor egy évtizede utoljára hangzott el a jól ismert felkonf: „Játék és muzsika tíz percben. Aki kérdez: Czigány György. Aki válaszol: …”

Nem lehetetlen, hogy Ókovács Szilveszter operaigazgató és csapata fejében épp a tízéves évforduló apropóján fogant meg az ötlet, hogy újraindítsák a legendás szériát. Tegyük hozzá, 2014 táján volt valami halovány kísérlet az eredeti Ki nyer ma? havi műsorként való feltámasztására, de elég hamar hamvába holt; az interneten 2007 óta napi szinten pörgő, a rajongók igénye által életre hívott Kimernya? meg népszerűségben nem érhet a rádióműsor nyomába. Egyszóval, végül is érthető Ókovácsék igyekezete, ráadásul az új team mert nagyot álmodni: nemcsak rádiós és helyszíni vetélkedőként, de rögtön tévéshow-ként indultak neki a dolognak – kész szerencse, hogy az M5 sem bővelkedett délidőben épkézláb műsorokban.

Arra azonban, hogy ez mégsem egészen az, aminek látszik, már az átfazonírozott cím alapján gyanakodni lehet. Az eredeti cím nem­csak fülbemászó volt, de értelmes is, hiszen valóban kérdés lehetett, hogy a szállodában összeverődött vájtfülűek közül ki ismeri fel a néha egészen elszállt feladványokat. Annak viszont, hogy Ki mer ma?, ehhez képest igen kérdéses a jelentésmezeje. Mert mit is kell merni, és miért kérdés, hogy kinek? Ókovács és műsorvezető váltótársa, Becze Szilvia minden héten öt alkalommal egy-egy operaházi művész tudását teszteli naponta három zenei bejátszással. Szóval az, hogy ki fog előállni a megfejtéssel, nem lehet kérdés, hiszen egyetlen versenyző van csak a páston; és ugyanígy nem kérdés, hogy az illető nyerni fog, nem is igen játsszák el, hogy lehetne máshogy. Az egyetlen titok, ami mindvégig az is marad, hogy a címbeli merés kire vagy mire vonatkozik. Attól tartunk, ha nem valami szerzői jogi gubanc, akkor pusztán a szójáték miatt van ez itt, csak hát annak sajnos elég gyengécske szegény.

Ám mindezzel együtt, tehát, hogy ez valójában nem egy vetélkedő, s így meglehetősen kérdéses, hogy mennyire elegáns az ősműsor kliséinek kisajátítása, pláne ilyen esetlenül; szóval mindezzel együtt sem feltétlenül rossz élmény a Ki mer ma? hallgatása. Olykor kifejezetten üdítő kérdés-felelet váltásoknak lehetünk fültanúi azon túl, hogy a zenei bejátszásokra természetesen nem lehet panaszunk.

Szeptember vége, a műsor indulása óta jó pár „játékos” megfordult már a Székely Bertalan teremben, és sokukat – Balatoni Évától Szüle Tamáson át a múlt heti vendég Szegedi Csabáig – igazán kellemesen el lehetett hallgatni napról napra. Mint ahogy azt sem lehet mondani, hogy ne lenne a nyúlfarknyi adásidő jól strukturált: mindig egy pár szavas beszélgetéssel kezdődik az adás, aztán jön a három kérdés (Mit énekel? Miről énekel? Ki énekel?), és hozzá a három bejátszás, a bejátszások előtt-után meg egy kis operatörténeti beszélgetés, amibe még az is belefér, hogy egy-egy célzott kérdéssel a vendég miniatűr portréja is kirajzolódjon. Ez a mai állami rádiós palettán az egyik legjobban tálalt, legfogyaszthatóbb ismeretterjesztő kísérlet, különösen, ha arról sem feledkezünk meg, hogy a teremben minden alkalommal iskolások ülnek. Oké, nyilván nem önszántukból, és kissé biodíszletszerűen (esetleg olykor meg is lehetne szólítani őket), de melyikünk nem lát nap mint nap diákokat ennél mérföldekkel rosszabb biodíszletszerepekben? A Ki mer ma? tulajdonképpen reklámműsor, az Opera készíti az Operában kizárólag az Opera dolgozóival, úgy, hogy a heti nyeremény (amit a vendég megnyerhet, és mindig meg is nyer a diákok számára), egy osztálynyi Erkel Színház-jegy. Ebből akár rosszmájú következtetéseket is levonhatnánk az Erkel jegyel­adási teljesítményéről, de nem tesszük. Helyette egy kicsit ismét elgyászoljuk az eredeti műsort, amelynek az újraélesztését most épp marketingmegfontolásokból játsszák el; aztán igyekszünk az áriákra koncentrálni.

Bartók rádió, minden hétköznap 11.49-től

Figyelmébe ajánljuk

Így spórolhatunk a nyomtatáson otthon és az irodában

  • Fizetett tartalom

A nyomtatás sokak számára elengedhetetlen része a mindennapi munkának, legyen szó otthoni vagy irodai környezetről. Azonban a gyakori használat jelentős költségekkel járhat, főleg, ha nem figyelünk a fogyóeszközök, mint a papír és a festékpatronok árára. Szerencsére néhány egyszerű és könnyen alkalmazható tippel csökkenthetjük a nyomtatási kiadásokat, miközben a környezetünkre is odafigyelünk.

Praktikus és kényelmes megoldások otthonra – stílus és relaxáció egy helyen

  • Fizetett tartalom

Az otthonunk berendezése és kialakítása nem csupán esztétikai kérdés, hanem a mindennapi kényelem és funkcionalitás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Akár egy új lakásba költözünk, akár a meglévő otthonunkat szeretnénk felújítani, a megfelelő elemek kiválasztása hosszú távon javíthatja életminőségünket. Ebben a cikkben két olyan praktikus megoldást mutatunk be, amelyek nemcsak hasznosak, de hozzájárulnak az otthon kényelmének és stílusának növeléséhez is: ezek az előtető és az elektromos masszázsfotel.

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.