tévéSmaci

Majmok a vetésben

  • tévésmaci
  • 2015. november 22.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché futottak, jött szembe egy ember. Magas volt, ősz és karcsú, valami közlekedési vállalat egyenruháját viselte, lehetett akár nyugdíjazás előtt álló hajóskapitány vagy elsőtiszt is, bár a közelben volt egy villamosremíz. Ez az ember egyszer csak kinyújtotta a nyelvét, leért az egészen a mellkasáig, olyan hosszú volt neki. Sztupa és Troché talán észre sem vették, körülöttük szabályosan megállt a világ, kimerevedett az élet. De mondjuk inkább, hogy lemerevedett, mert a kimerevedett olyan képszerű, a mozgókép merevedik ki, pedig ez a futás – a szemtanú, Ómafa szerint – éppenséggel a mozgóképek tehetetlenségét, tehetségtelenségét bizonyította. Nincs az a százméteres olimpiai döntő, ami úgy bírna hatni a tévében, mint amikor valaki elrohan melletted. Igazi futásról beszélek, tette hozzá Ómafa, hogy tévedés ne legyen. S tényleg, amikor Sztupa és Troché futottak, robbant körülöttük az energia. Nem, nem is az energia, a levegő robbant, a közeg, ami magába foglalta őket, az robbant, tört darabokra, s hullott le róluk, ahogy elhaladtak az álló emberek között. Az energia nem robbant, az egyszerűen láthatóvá, megfoghatóvá vált. Megjelent, ott volt a tisztelt jelenlévők között. Troché futott elöl, Sztupa utána, de ennek nem lehetett különösebb jelentősége, noha olyan benyomást keltettek, mint üldöző és menekülő, s valószínűleg fordítva sem eshetett volna meg, hogy Sztupa fut elöl, Troché meg a nyomában. Mindezzel együtt sem volt sok jelentősége a sorrendnek, mert ugyanaz az ener­gia­tömeg vágott orrba mindenkit, aki mellett elhaladtak. Amikor elindultak, nekilódultak, kilőttek, felborult minden körülöttük, asztalok, székek, üres dobozok, letámasztott kerékpárok, fölágaskodtak és prüszköltek a lovak, a macskák lekuporodtak és fújtak. Az ajtók kinyíltak, az ablakok becsukódtak, amikor Sztupa és Troché futottak. Ómafa széttárta a kezét, s úgy mondta, hogy tudja, hogy lehetne szebben is, de pontosabban aligha: amikor Sztupa és Troché futottak, akkor futva volt. Mintha az életük lenne a tét. Pedig hamarosan megálltak, az egész nem tartott egy percig sem.

Szombaton (24-én) régi jó barátunk, Stringer Bell konkrétan Beyoncéval tolja az AXN-en este kilenckor, az Őrült szenvedély című filmben, amiért így látatlanban egy ly. garast nem adnék, s nem is Be­yoncé asszony benne az ellenség, hanem Barzini, mindegy. Amikor ezzel végeztünk, az angol kém, nem éppen James Bond, de nem is Smiley (hanem Michael Caine) találkozik az amerikaival (Karl Malden) a Film Mánián, és valszeg megmentik a világot, hiszen ezért tartja az emberiség a kémeket. Meg az Egymilliárd dolláros agyukért.

Vasárnap visszatérünk a nyolcvanas évekbe, s eldaloljuk az érzékenység dalát, mint csácsogó Madárka éjjel tizenegykor a Cinemaxon. Van ötvenes évekezés, Elvis és Rákosi, hatvanasozás, Beatles meg Kennedy, hetvenesezés, Bundesliga-frizura meg Ostpolitik, a nyolcvanas évekről nyilván azért ekkora a kuss, mert akkor még azt hittük, hogy Nicolas Cage egy színész, s Alan Parker sem szélhámos. Említhetnénk még A Bellicher aktát, ami mégis egy holland film és ma az AMC, holnap meg a Film Mánia, holnapután meg nyilván maga Bellicher kérdi meg a közértben, hogy parancsolunk-e még valamit, de a Film Cafén ízetlenkedő Larry Flyntnek sem jut már a helyszűkéből egy falatnyi sem.

Hétfő, igen a hétfő miatt, amikor nem adásszünet lesz, hanem Sabata triple feature, amit éjfél előtt pár perccel – s természetesen az opus magnummal – kezd el az AMC, így reggelig lehet zúzni. Bár két Lee Van Cliff közé beszorították Yul Brinnert is, de ki lehet bírni őt is. Tehát Hé, barátom, itt van Sabata! (anno a magyar mozikat is megjárta, olyannyira, hogy Sándor Pál például a bendzsós csókát le is igazolta belőle a Ripacsokba, leüti Kernt a klotyóban, semmi több, nálam biztosan felszedte volna Udvaros Dorottyát). Utána Isten veled, Sabata! Ő névrokon lehet csak, a nyomulós Sabaták miatt, mert ebben van a Yul B. S a Sabata visszatér, s vele a reggel, az is visszatér. Semmi tv!

Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Kapupánik

A mai fiatalok már nem tudják mi az élet, se háborújuk, se békéjük, kapálni se tudnak, csak ülnek a számítógép előtt. Gyenge, menekülő generációt szült a korábbiak feszített, izzadságos munkája, elkényeztették őket. Az ilyenekből nem lesznek ’56-os hősök.

Futott két kört

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

Visszacsatolás

Amikor Antall József a választási sikerének valahai eufóriájában azt találta mondani, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, nagyot dobbant a nemzeti szű, vagy lélek. Hogy pontosan mire gondolt a felhevült költő, azt éppenséggel soha nem fogjuk megtudni.

„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Zsákban futás a pálya mellett

Csák János helyét vette át az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján. Nem a lehengerlő víziók embere, inkább igyekvő háttérmunkás. Kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz elég az életben maradáshoz.

„Egy dobásunk van”

Még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a 2017-ben nagy lendülettel indult párt szereplése az idei júniusi választásokon. Tompos Márton 3,7 százalékos pártot vesz át, ígérete szerint valami teljesen újat fognak kipróbálni.

Sarkadi utca, Berlin

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.