Rádió

Podcastok és orgiák

Balázsék

Interaktív

A hozzáértők szerint a podcast lehet a rádiózás jövője, de efelől még amellett is akadnak kétségeink, hogy valóban izgalmas, viszonylag friss és eléggé demokratikus, hangos médiumnak tűnik.

A dolog neve az iPod és a broadcast összeboronálásából származik, és bármiféle olyan hangzóanyagra használható, ami visszahallgatható, letölthető, megosztható, és független a nagy műsorszolgáltatók kínálatától. A lényeg a függetlenségen volna, legalábbis elméletben, de a gyakorlatban azt látjuk, hogy a független és nem független podcastok együttesen árasztják el a világháló zegzugait. Egyáltalán, mit jelent a független médiatermék 2020-ban? Van-e ilyen egyáltalán, és ha van, abban mi a jó? Mint a podcast elnevezés etimológiája mutatja, az már eleve egy gigavállalat, az Apple termékéhez kapcsolódott, szóval ilyen értelemben nonszensz függetlenségről beszélni. Ugyanakkor a kifejezés levált az almás cégről, annak mindenféle termékéről, és gyakorlatilag átragadt a világhálón szabadon terjeszthető hangzóanyagokra. Podcastnak hívjuk a nagy napilapok online audiomellékletként megosztott tartalmait éppúgy, mint kedvenc influenszerünk agymenéseit vagy a helyi kutyakozmetikus hangzó blogját.

A televíziógyilkos streaminghez képest (amiben semmi demokratikus nincs) a podcast hagy némi kiskaput az amatőröknek, a magánembereknek, a „senkiknek”, egyszóval nekünk. A rádiónak egyelőre nem lehet vetélytársa, hiszen képtelenség annyi podcastot termelni, amennyi egy rádió műsorkínálatával felvehetné a versenyt. És hát lényege szerint is épp arról szól, hogy ne egy csatornát hallgassunk folyton, hanem állandó szörfözéssel töltsük ki a hangzó anyagokra szánt időnket. Tehát mi magunk lehetünk a műsorszerkesztők, amennyiben összeválogatjuk kedvenc podcastszolgáltatóink kínálatából a saját ízlésünknek legmegfelelőbb programot. Ez a szabadság egyfelől jó, másfelől meg nem, hiszen, ahogy az az internetes tartalmakkal általában lenni szokott, elképesztő mennyiségű színvonaltalan anyagon kell átrágni magunkat, hogy valami jót is találjunk. Régen ezt a szerkesztők végezték el helyettünk, de a szerkesztők mára eltűntek, a felelősség pedig teljes egészében a miénk. Akár akarjuk, akár nem.

Magyarországon is felemás a helyzet. Vannak már népszerű podcastok, de ezek jelentős része még valamelyik hagyományos sajtóformához kapcsolódik. Igaz, hogy jönnek fel a függetlenek, az influenszerek, az audiobloggerek, de ha hihetünk a felméréseknek, a leghallgatottabb podcast még mindig a Balázsék című műsor, egy sima rádióműsor online megosztása. Csalás ez bizonyos értelemben, de jól mutatja a magyar podcastfogyasztók érdeklődési horizontját, illetve közelítési útját is. Lassan váltanak át a hagyományos rádióról, és eleinte az onnan megszokott műsorformákat keresik, majd idővel csatlakoznak egyedi podcastos tartalmakra is.

Balázsék az év végén ugyanakkor gondoltak egy merészet, és a rádiós adások megosztása mellé – amolyan extraként – legyártottak egy különálló podcastos anyagot. Van ebben progresszió, bár a fő mozgatójuk az volt, hogy szabadabban használhassanak trágár kifejezéseket, és nyíltabban boncolgathassanak felnőtt-témákat, hiszen a podcastokat egyelőre nem fenyegeti az NMHH. De végül is valamit valamiért. Balázs rögtön alapos bazdmegolással indít, és boldogan veszi tudomásul, hogy ilyet lehet. Meg nevükön nevezni a nemi szerveket, a különféle behatolási módokat, szexuális segédeszközöket és így tovább. A téma ugyanaz, mint az előző napi rádiós adásban, csak ezúttal kendőzetlenül: a Juli nevű rádiós kolléga élménybeszámolója egy budapesti szervezett orgiáról. Persze állandó poén, hogy a hölgy csak újságíróként volt-e jelen, vagy be is szállt. „Legalább egy szopásra”, mondja Balázs, mert mondhatja. Most arról kéne beszélni, hogy jó-e az, hogy ezt így lehet beletolni a nagyvilágba, vagy nem jó. De erre nincs válasz, mint ahogy érzésünk szerint ez már nem is érvényes kérdés. Nem az a kérdés ugyanis, hogy egy hagyományos műsoretika vagy rádiós morál szempontjából mit jelent a dolog, hanem azt, hogy milyen lenne az a releváns fogyasztói attitűd, ami a helyén tudja kezelni az új műfajokat s a velük járó szűretlen tartalmakat. Ez ügyben még van mit tanulnunk, és ha mást nem is, azt mindenképpen megköszönhetjük Balázséknak, hogy erre ismét felhívták a figyelmünket.

soundcloud.com/balazsek, december 30.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.