A dolog neve az iPod és a broadcast összeboronálásából származik, és bármiféle olyan hangzóanyagra használható, ami visszahallgatható, letölthető, megosztható, és független a nagy műsorszolgáltatók kínálatától. A lényeg a függetlenségen volna, legalábbis elméletben, de a gyakorlatban azt látjuk, hogy a független és nem független podcastok együttesen árasztják el a világháló zegzugait. Egyáltalán, mit jelent a független médiatermék 2020-ban? Van-e ilyen egyáltalán, és ha van, abban mi a jó? Mint a podcast elnevezés etimológiája mutatja, az már eleve egy gigavállalat, az Apple termékéhez kapcsolódott, szóval ilyen értelemben nonszensz függetlenségről beszélni. Ugyanakkor a kifejezés levált az almás cégről, annak mindenféle termékéről, és gyakorlatilag átragadt a világhálón szabadon terjeszthető hangzóanyagokra. Podcastnak hívjuk a nagy napilapok online audiomellékletként megosztott tartalmait éppúgy, mint kedvenc influenszerünk agymenéseit vagy a helyi kutyakozmetikus hangzó blogját.
A televíziógyilkos streaminghez képest (amiben semmi demokratikus nincs) a podcast hagy némi kiskaput az amatőröknek, a magánembereknek, a „senkiknek”, egyszóval nekünk. A rádiónak egyelőre nem lehet vetélytársa, hiszen képtelenség annyi podcastot termelni, amennyi egy rádió műsorkínálatával felvehetné a versenyt. És hát lényege szerint is épp arról szól, hogy ne egy csatornát hallgassunk folyton, hanem állandó szörfözéssel töltsük ki a hangzó anyagokra szánt időnket. Tehát mi magunk lehetünk a műsorszerkesztők, amennyiben összeválogatjuk kedvenc podcastszolgáltatóink kínálatából a saját ízlésünknek legmegfelelőbb programot. Ez a szabadság egyfelől jó, másfelől meg nem, hiszen, ahogy az az internetes tartalmakkal általában lenni szokott, elképesztő mennyiségű színvonaltalan anyagon kell átrágni magunkat, hogy valami jót is találjunk. Régen ezt a szerkesztők végezték el helyettünk, de a szerkesztők mára eltűntek, a felelősség pedig teljes egészében a miénk. Akár akarjuk, akár nem.
Magyarországon is felemás a helyzet. Vannak már népszerű podcastok, de ezek jelentős része még valamelyik hagyományos sajtóformához kapcsolódik. Igaz, hogy jönnek fel a függetlenek, az influenszerek, az audiobloggerek, de ha hihetünk a felméréseknek, a leghallgatottabb podcast még mindig a Balázsék című műsor, egy sima rádióműsor online megosztása. Csalás ez bizonyos értelemben, de jól mutatja a magyar podcastfogyasztók érdeklődési horizontját, illetve közelítési útját is. Lassan váltanak át a hagyományos rádióról, és eleinte az onnan megszokott műsorformákat keresik, majd idővel csatlakoznak egyedi podcastos tartalmakra is.
Balázsék az év végén ugyanakkor gondoltak egy merészet, és a rádiós adások megosztása mellé – amolyan extraként – legyártottak egy különálló podcastos anyagot. Van ebben progresszió, bár a fő mozgatójuk az volt, hogy szabadabban használhassanak trágár kifejezéseket, és nyíltabban boncolgathassanak felnőtt-témákat, hiszen a podcastokat egyelőre nem fenyegeti az NMHH. De végül is valamit valamiért. Balázs rögtön alapos bazdmegolással indít, és boldogan veszi tudomásul, hogy ilyet lehet. Meg nevükön nevezni a nemi szerveket, a különféle behatolási módokat, szexuális segédeszközöket és így tovább. A téma ugyanaz, mint az előző napi rádiós adásban, csak ezúttal kendőzetlenül: a Juli nevű rádiós kolléga élménybeszámolója egy budapesti szervezett orgiáról. Persze állandó poén, hogy a hölgy csak újságíróként volt-e jelen, vagy be is szállt. „Legalább egy szopásra”, mondja Balázs, mert mondhatja. Most arról kéne beszélni, hogy jó-e az, hogy ezt így lehet beletolni a nagyvilágba, vagy nem jó. De erre nincs válasz, mint ahogy érzésünk szerint ez már nem is érvényes kérdés. Nem az a kérdés ugyanis, hogy egy hagyományos műsoretika vagy rádiós morál szempontjából mit jelent a dolog, hanem azt, hogy milyen lenne az a releváns fogyasztói attitűd, ami a helyén tudja kezelni az új műfajokat s a velük járó szűretlen tartalmakat. Ez ügyben még van mit tanulnunk, és ha mást nem is, azt mindenképpen megköszönhetjük Balázséknak, hogy erre ismét felhívták a figyelmünket.
soundcloud.com/balazsek, december 30.
