rés a présen

"Semmit rólunk, nélkülünk!"

Fleck Gábor szociológus

  • rés a présen
  • 2013. február 10.

Interaktív

rés a présen: Tavaly elindult a Roma Polgárjogi Estek című rendezvénysorozat. Milyen ötletből, milyen gondolatok alapján jött létre?

Fleck Gábor: A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa, Kóczé Angéla kutatást folytat az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával, melynek témája a hazai romapolitika intézményesülése. A kutatás azt a kísérletinek nevezhető módszert választotta, hogy nyilvános beszélgetések formájában igyekszik megszólítani az elmúlt évtizedek romapolitikájának fontos szereplőit. Nem titkolt célja az is a sorozatnak, hogy a kérdezők fiatal romák legyenek, akik maguk sem függetlenek a témától, amelyről beszélgetnek. Így nem a független riporter ridegsége jellemzi a beszélgetéseket, hanem egy közvetlen emberi viszony létesül kérdező és kérdezett között, elkötelezettség mindkét oldalról. Ennek a beszélgetéssorozatnak a megszervezését és népszerűsítését vállalta a coMMMunity csapata. A beszélgetésekre a Roma Parlamentben kerül sor, ami nyilván szintén nem véletlen.

rap: Mikor lesz a legközelebbi esemény, és kivel?

FG: Január 11-én, pénteken este 6-kor Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművésszel beszélget Junghaus Tímea művészettörténész a romák társadalmi és politikai reprezentációjának roma művészetre gyakorolt hatásáról.

rap: Kik várhatók még, kik voltak eddig, és miért épp ők?

FG: Az elmúlt év végén három találkozóra került sor. Zsigó Jenővel Szegedi Dezső, Horváth Aladárral Bogdán Mária, Daróczi Ágnessel pedig Rácz Tibor beszélgetett. Aki lemaradt ezekről a beszélgetésekről, az élő adások rögzített változatait megtalálja a www.coMMMunity.eu/rpe címen, ahol egy önálló blogban foglalkozunk a beszélgetéssorozattal. Akik nem tudnak eljönni, élő adásban követhetik az eseményt ugyanitt. A sorozat egészen június elejéig tart, és Szentandrássyt követően Choli Daróczi József, Setét Jenő, Osztolykán Ágnes, Berki Judit, Orsós Éva, Kállai Ernő, Orsós Anna, Kállai László, Izsák Rita és Orsós János szerepével, életével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A sorozatot egy olyan kerekasztal-beszélgetés zárja, melyben azokat a nem roma szereplőket kérdezzük szerepükről, véleményükről, akik a háttérben végigkísérték, segítették a fentiek tevékenységét, munkáját.

rap: Mióta foglalkozol a témával?

FG: Nagyjából 1996 óta, amikor is Virág Tündével még egyetemi hallgatókként elkezdtünk egy saját kutatást Gilvánfán, melyből egy szakdolgozat, több cikk és egy monográfia is született.

rap: Mit tartasz az elmúlt húsz év romaügyi mozgalmai fő eredményeinek, illetve veszteségeinek?

FG: Az egész történetnek van egy olyan olvasata, mely szerint a politika folyamatosan használja a romákat, roma politikusokat és szervezeteket, és épp akkora teret enged a szabad mozgásnak, amekkorát saját érdekei diktálnak. Talán a legnagyobb eredmény az, hogy napjainkban kibontakozóban van egy olyan, határozott emancipációs törekvés, amely ezt nem akarja tovább engedni. Egy olyan, erős "roma hang", ami azt mondja: semmit rólunk, nélkülünk!

rap: Van-e a témában még olyan esemény, amit szívesen ajánlanál az új évre?

FG: Mindenképpen figyelemre méltó az a misszió, melyet a KuglerArt Szalon folytat az elmúlt egy évben, immár a Romani Designnal szoros együttműködésben. A roma képzőművészet bemutatásán és támogatásán kívül számos roma közéleti személyt hív meg egy-egy szalonestjére, ahol egy immár törzsközönséggé szerveződött nagyobb számú közönség ismerkedhet meg velük és munkásságukkal.

rap: Ha teljesen befogadó és toleráns volna a magyar társadalom, mivel foglalkoznál?

FG: Ha a nagymamám táncosnő volna, akkor én lennék a Nemzeti Táncegyüttes vezető koreográfusa. Ezzel csak azt sugallnám csendben-félszegen, hogy sajnos ez teljességgel elképzelhetetlen. Társadalmi egyenlőtlenségek mindig lesznek, amíg ebben a társadalmi rendszerben élünk. Az más kérdés, mennyire nyílik lehetőség az ilyen egyenőtlenségekből fakadó súlyos igazságtalanságok kezelésére, helyrehozatalára.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."