rés a présen

"Semmit rólunk, nélkülünk!"

Fleck Gábor szociológus

  • rés a présen
  • 2013. február 10.

Interaktív

rés a présen: Tavaly elindult a Roma Polgárjogi Estek című rendezvénysorozat. Milyen ötletből, milyen gondolatok alapján jött létre?

Fleck Gábor: A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa, Kóczé Angéla kutatást folytat az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával, melynek témája a hazai romapolitika intézményesülése. A kutatás azt a kísérletinek nevezhető módszert választotta, hogy nyilvános beszélgetések formájában igyekszik megszólítani az elmúlt évtizedek romapolitikájának fontos szereplőit. Nem titkolt célja az is a sorozatnak, hogy a kérdezők fiatal romák legyenek, akik maguk sem függetlenek a témától, amelyről beszélgetnek. Így nem a független riporter ridegsége jellemzi a beszélgetéseket, hanem egy közvetlen emberi viszony létesül kérdező és kérdezett között, elkötelezettség mindkét oldalról. Ennek a beszélgetéssorozatnak a megszervezését és népszerűsítését vállalta a coMMMunity csapata. A beszélgetésekre a Roma Parlamentben kerül sor, ami nyilván szintén nem véletlen.

rap: Mikor lesz a legközelebbi esemény, és kivel?

FG: Január 11-én, pénteken este 6-kor Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművésszel beszélget Junghaus Tímea művészettörténész a romák társadalmi és politikai reprezentációjának roma művészetre gyakorolt hatásáról.

rap: Kik várhatók még, kik voltak eddig, és miért épp ők?

FG: Az elmúlt év végén három találkozóra került sor. Zsigó Jenővel Szegedi Dezső, Horváth Aladárral Bogdán Mária, Daróczi Ágnessel pedig Rácz Tibor beszélgetett. Aki lemaradt ezekről a beszélgetésekről, az élő adások rögzített változatait megtalálja a www.coMMMunity.eu/rpe címen, ahol egy önálló blogban foglalkozunk a beszélgetéssorozattal. Akik nem tudnak eljönni, élő adásban követhetik az eseményt ugyanitt. A sorozat egészen június elejéig tart, és Szentandrássyt követően Choli Daróczi József, Setét Jenő, Osztolykán Ágnes, Berki Judit, Orsós Éva, Kállai Ernő, Orsós Anna, Kállai László, Izsák Rita és Orsós János szerepével, életével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A sorozatot egy olyan kerekasztal-beszélgetés zárja, melyben azokat a nem roma szereplőket kérdezzük szerepükről, véleményükről, akik a háttérben végigkísérték, segítették a fentiek tevékenységét, munkáját.

rap: Mióta foglalkozol a témával?

FG: Nagyjából 1996 óta, amikor is Virág Tündével még egyetemi hallgatókként elkezdtünk egy saját kutatást Gilvánfán, melyből egy szakdolgozat, több cikk és egy monográfia is született.

rap: Mit tartasz az elmúlt húsz év romaügyi mozgalmai fő eredményeinek, illetve veszteségeinek?

FG: Az egész történetnek van egy olyan olvasata, mely szerint a politika folyamatosan használja a romákat, roma politikusokat és szervezeteket, és épp akkora teret enged a szabad mozgásnak, amekkorát saját érdekei diktálnak. Talán a legnagyobb eredmény az, hogy napjainkban kibontakozóban van egy olyan, határozott emancipációs törekvés, amely ezt nem akarja tovább engedni. Egy olyan, erős "roma hang", ami azt mondja: semmit rólunk, nélkülünk!

rap: Van-e a témában még olyan esemény, amit szívesen ajánlanál az új évre?

FG: Mindenképpen figyelemre méltó az a misszió, melyet a KuglerArt Szalon folytat az elmúlt egy évben, immár a Romani Designnal szoros együttműködésben. A roma képzőművészet bemutatásán és támogatásán kívül számos roma közéleti személyt hív meg egy-egy szalonestjére, ahol egy immár törzsközönséggé szerveződött nagyobb számú közönség ismerkedhet meg velük és munkásságukkal.

rap: Ha teljesen befogadó és toleráns volna a magyar társadalom, mivel foglalkoznál?

FG: Ha a nagymamám táncosnő volna, akkor én lennék a Nemzeti Táncegyüttes vezető koreográfusa. Ezzel csak azt sugallnám csendben-félszegen, hogy sajnos ez teljességgel elképzelhetetlen. Társadalmi egyenlőtlenségek mindig lesznek, amíg ebben a társadalmi rendszerben élünk. Az más kérdés, mennyire nyílik lehetőség az ilyen egyenőtlenségekből fakadó súlyos igazságtalanságok kezelésére, helyrehozatalára.

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?