rés a présen

„Sok tennivaló van”

  • rés a présen
  • 2021. március 31.

Interaktív

Javier Valdivielso Odriozolával, a Cervantes Intézet igazgatójával beszélgettünk 

rés a présen: Honnan érkeztél Budapestre, az itteni intézet élére?

Javier Valdivielso Odriozola: Baszkföldön, San Sebastiánban születtem, ott éltem és ott tanultam az egyetem jogi karán. Baszk az anyanyelvem, és gyerekkoromtól tanultam a spanyolt. San Sebastián egy kulturálisan meglehetősen élénk város, jelentős film- és dzsesszfesztivállal, remek klasszikus zenei szcénával. Fiatalkorom óta részt vettem a város kulturális életében, és mindig is kulturális területen szerettem volna tevékenykedni. 1999-ben kezdtem el a Cervantes intézethálózatnak dolgozni, először Casablancában mint ügyintéző, de bedolgoztam levelezőként a római és a New York-i intézetnek is. Elsőként a szófiai kirendeltségen lettem igazgató, és 2019 szeptembere óta vezetem a budapesti intézetet.

rap: Mik a Cervantes Intézet fő tevékenységei?

JVO: Az intézet alapvető célja a spanyol nyelv és a spanyol kultúra népszerűsítése, szem előtt tartva azt a pánspanyol tényt, hogy a világ huszonegy országának hivatalos nyelve a spanyol. Mindezek érdekében a spanyol tanfolyamok szervezése a fő tevékenységünk. Nálunk minden korosztály tanulhatja a nyelvet, ugyanakkor szervezzük a hivatalos DELE nyelvvizsgát és a köz rendelkezésére bocsátjuk a spanyol irodalommal jól felszerelt könyvtárunkat, meg a spanyol, illetve latin kultúrá­hoz kötődő programjainkat.

rap: Hogyan jut el a spanyol nyelv, a kultúra most az érdeklődőkhöz?

JVO: Tavaly március óta, sok más intézményhez hasonlóan, mi is áthelyeztük az összes oktatási és kulturális tevékenységünket a virtuális térbe. A hirtelen váltáskor viszont azzal szembesültünk, hogy újra ki kell találnunk magunkat. Korszerűbb kommunikációs formákat kell felfedezni és alkalmazni egy korszerűbb közönség igényei szerint. Úgy gondolom, rengeteget tanultunk. Alig várjuk, hogy visszatérhessünk a személyes találkozásokhoz, de tudjuk, hogy ezután is fenn kell tartanunk, sőt fejlesztenünk kell az internetes aktivitásunkat és a közösségi hálózatainkat. A kulturális szféra sokat szenved a pandémia alatt. Minden támogatás szükséges a túléléshez. Ebben az időszakban nagyon fontos leszögeznünk, hogy a kultúra az életünk szerves része és a társadalom alappillére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.