rés a présen

„Sok tennivaló van”

  • rés a présen
  • 2021. március 31.

Interaktív

Javier Valdivielso Odriozolával, a Cervantes Intézet igazgatójával beszélgettünk 

rés a présen: Honnan érkeztél Budapestre, az itteni intézet élére?

Javier Valdivielso Odriozola: Baszkföldön, San Sebastiánban születtem, ott éltem és ott tanultam az egyetem jogi karán. Baszk az anyanyelvem, és gyerekkoromtól tanultam a spanyolt. San Sebastián egy kulturálisan meglehetősen élénk város, jelentős film- és dzsesszfesztivállal, remek klasszikus zenei szcénával. Fiatalkorom óta részt vettem a város kulturális életében, és mindig is kulturális területen szerettem volna tevékenykedni. 1999-ben kezdtem el a Cervantes intézethálózatnak dolgozni, először Casablancában mint ügyintéző, de bedolgoztam levelezőként a római és a New York-i intézetnek is. Elsőként a szófiai kirendeltségen lettem igazgató, és 2019 szeptembere óta vezetem a budapesti intézetet.

rap: Mik a Cervantes Intézet fő tevékenységei?

JVO: Az intézet alapvető célja a spanyol nyelv és a spanyol kultúra népszerűsítése, szem előtt tartva azt a pánspanyol tényt, hogy a világ huszonegy országának hivatalos nyelve a spanyol. Mindezek érdekében a spanyol tanfolyamok szervezése a fő tevékenységünk. Nálunk minden korosztály tanulhatja a nyelvet, ugyanakkor szervezzük a hivatalos DELE nyelvvizsgát és a köz rendelkezésére bocsátjuk a spanyol irodalommal jól felszerelt könyvtárunkat, meg a spanyol, illetve latin kultúrá­hoz kötődő programjainkat.

rap: Hogyan jut el a spanyol nyelv, a kultúra most az érdeklődőkhöz?

JVO: Tavaly március óta, sok más intézményhez hasonlóan, mi is áthelyeztük az összes oktatási és kulturális tevékenységünket a virtuális térbe. A hirtelen váltáskor viszont azzal szembesültünk, hogy újra ki kell találnunk magunkat. Korszerűbb kommunikációs formákat kell felfedezni és alkalmazni egy korszerűbb közönség igényei szerint. Úgy gondolom, rengeteget tanultunk. Alig várjuk, hogy visszatérhessünk a személyes találkozásokhoz, de tudjuk, hogy ezután is fenn kell tartanunk, sőt fejlesztenünk kell az internetes aktivitásunkat és a közösségi hálózatainkat. A kulturális szféra sokat szenved a pandémia alatt. Minden támogatás szükséges a túléléshez. Ebben az időszakban nagyon fontos leszögeznünk, hogy a kultúra az életünk szerves része és a társadalom alappillére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.