Rádiójáték

Theodora

Interaktív

Illyés Kinga színésznő az erdélyi magyar értelmiség meghatározó, nagy formátumú alakja volt. Marosvásárhelyi otthona a hetvenes évektől kultikus találkozóhely volt, annál is több, menedék. A román belügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy Illyés Kinga – aki kapcsolatain keresztül nemcsak remekül érvényesült, de a nézeteit is terjesztette, kitartott a magyar nemzettudat megőrzése mellett, egyébként pedig úgy vélte, Romániában a magyarok meg vannak fosztva a legelemibb alkotmányos jogaiktól – túl veszélyes ahhoz, hogy csak úgy szabadon éljen. Zavaró tényező volt, irredentának bélyegezték. A Securitate majd’ húsz éven át tartotta megfigyelés alatt és hallgatta le a (Theodora fedőnéven emlegetett) színésznőt és lakását. Török-Illyés Orsolya (Illyés Kinga lánya) és Hajdu Szabolcs több ezer oldalnyi jelentésből szerkesztett a hangjáték alapjául szolgáló dinamikus, feszültséggel teli dramatikus szöveget, amely remekül rajzolja meg a több szálon futó, komplex történet mellett a főszereplő lehengerlő, végtére is ismeretlen alakját. Hajdu rendezésében a valós történet fontos párbeszédein túl a hangkulisszák, a zajok, zörejek is ki­emelt szerepet kapnak: a remek szereposztás színészi hangjátéka mellett még az olyan árnyalatnyi különbségek is fontos dramaturgiai eszközökké válhattak, mint például, hogy mikor halljuk lehallgatás közben és mikor élőben a főszereplőt. Megrázó Török-Illyés Orsolyát kiváló Theodoraként hallgatni. Az 1974-től induló szövevényes, érdekes, izgalmakkal teli történet rengeteg mindenről szól, nem csak Illyés Kinga (magán)élete, de a vele kapcsolatban állók, a színházi szakma, a politika, és még sok más is fókuszba kerül. Megpróbálták megfélemlíteni, zsarolni, beszervezni, de Illyés Kinga minden ellene irányuló támadás dacára teljes életet élt. A Secu nem járt sikerrel.

Karc FM, április 30-tól május 4-ig. Az archívumban visszahallgatható.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.