Illyés Kinga színésznő az erdélyi magyar értelmiség meghatározó, nagy formátumú alakja volt. Marosvásárhelyi otthona a hetvenes évektől kultikus találkozóhely volt, annál is több, menedék. A román belügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy Illyés Kinga – aki kapcsolatain keresztül nemcsak remekül érvényesült, de a nézeteit is terjesztette, kitartott a magyar nemzettudat megőrzése mellett, egyébként pedig úgy vélte, Romániában a magyarok meg vannak fosztva a legelemibb alkotmányos jogaiktól – túl veszélyes ahhoz, hogy csak úgy szabadon éljen. Zavaró tényező volt, irredentának bélyegezték. A Securitate majd’ húsz éven át tartotta megfigyelés alatt és hallgatta le a (Theodora fedőnéven emlegetett) színésznőt és lakását. Török-Illyés Orsolya (Illyés Kinga lánya) és Hajdu Szabolcs több ezer oldalnyi jelentésből szerkesztett a hangjáték alapjául szolgáló dinamikus, feszültséggel teli dramatikus szöveget, amely remekül rajzolja meg a több szálon futó, komplex történet mellett a főszereplő lehengerlő, végtére is ismeretlen alakját. Hajdu rendezésében a valós történet fontos párbeszédein túl a hangkulisszák, a zajok, zörejek is kiemelt szerepet kapnak: a remek szereposztás színészi hangjátéka mellett még az olyan árnyalatnyi különbségek is fontos dramaturgiai eszközökké válhattak, mint például, hogy mikor halljuk lehallgatás közben és mikor élőben a főszereplőt. Megrázó Török-Illyés Orsolyát kiváló Theodoraként hallgatni. Az 1974-től induló szövevényes, érdekes, izgalmakkal teli történet rengeteg mindenről szól, nem csak Illyés Kinga (magán)élete, de a vele kapcsolatban állók, a színházi szakma, a politika, és még sok más is fókuszba kerül. Megpróbálták megfélemlíteni, zsarolni, beszervezni, de Illyés Kinga minden ellene irányuló támadás dacára teljes életet élt. A Secu nem járt sikerrel.
Karc FM, április 30-tól május 4-ig. Az archívumban visszahallgatható.
