tévéSmaci

Szurtos medvetalp

  • tévésmaci
  • 2018.06.03 13:05

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché felmérést végeztek a valós és valótlan helyek számosságáról, egymáshoz viszonyított arányáról, illetve a fellelhetőségükről, azt a mai szemlélő nyilván kutatásnak nevezné, de magára valamit is adó ember csak a zsebében vagy a fiókjában kutat. Sztupa és Troché ettől függetlenül gyorsan felfektettek egy dossziét, pontosabban egyet-egyet, amiben mindketten sajátlagos szempontjaik szerint lajstromozták a valós és valótlan helyeket. E módszerbe kódolva volt az eltérések hamari megkeletkeztetése. Alig vésett fel ugyanazon környéken Sztupa és Troché három-három valós, illetve valótlan helyet, máris megnyílt a szakadék az eredményeik közt, noha, mindketten alapvetően érzékszervi minták alapján dolgozták fel a begyűjtött adatokat. Nagyon nagy terhet viselt ez a folyamatos és fokozatos elkülönbözülés: reá alapozták a felmérés sikerét. A különbségekből szintézis útján vont egyenleg adta volna ki ugyanis terveik szerint a végeredményt. Mindez rengeteg munkát jelentett. Gondoljanak bele, hányszor kellett, mondjuk, egy utat végigjárni, míg arról – voltaképp évszakfüggően – el lehetett dönteni, hogy valós-e vagy valótlan. Hányszor kellett, hogy Sztupa beleizzadjon kőnehéz télikabátjába, hányszor tapadt csomókban vizes haja a kucsma alatt bepállott fejbőrére, hányszor várta, hogy Murony felől beérkezzen köhögve, szikrát hányva a téli égre a kis gőzös a maga egy vagy két kocsijával, hogy nevezett eldönthesse, ez most igaz-e vagy hamis? Mert az igaz is valós, meg a hamis is valós. Mert a valós is megmaradt, és emlékké nemesedett, meg a valótlan is. Ha egyszerű példával kívánnánk szemléltetni a valós és valótlan helyek közti alig is megtapasztalható különbséget, akkor persze előhozakodhatnánk a filmekkel, hogy amit a filmekből ismerünk, az így meg úgy, de álljon elő valaki, aki azt meri mondani, hogy a Monument Valley nem valós hely, amikor John Wayne éppen keresztülgaloppozik rajta és nagy ott a por?

Csütörtökön (3-án) este kilenckor az HBO – gyaníthatóan: megint – nekifog a Howards Endnek, s négy este alatt le is pergeti. Tisztelettel ajánljuk kivált azok figyelmébe, akik anno elaléltak James Ivory moziverziójától, már csak okulásul is, hogy Mat­thew MacFadyen mennyivel jobb színész, mint An­thony Hopkins – ez persze igazságtalan, más kor, más kulisszák, de igaznak igaz.

Szombaton jön az elmúlt évek legjobb tévésorozata dettó este kilenckor a Filmbox Plusra. Az Örökösök részeit mindig szombaton kettesével adják majd, s arra megy ki a játék, hogy egyben megy-e vajon mind a három évad, mert az első kettőn már simán túljuthatott, aki akart egyéb forrásból. Akarni persze nehéz, hisz’ a dán sorozat arról szól, hogy egy széllel bélelt művészcsaládból elhalálozik a világhírű mater familias, s utolsó nemes gesztusaként egyetlen örökösének az eddig tökéletes ismeretlenségben hesszelő, az emberi normalitásban leparkolva eltitkolt leányát teszi meg. A mulatság is ebből fakad, a jóindulatú, egyszerű, átlagos, satöbbi szendét összeeresztik a vadakkal. Az is jól jár ma, aki nem bukik az ilyesmire, az HBO 3 ugyancsak 9-kor hozzáfog a Berlini küldetés c. kémsorozat darálásához, s túl is jutnak (reggelre? délelőttre?) mind a tíz részen. Ez akkor is megéri, ha középszar a dolgozat. Különben meg ne tévézzenek.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.