Thuróczy Szabolcs az élet kegyetlenségeiről mesélt, és megszületett az utóbbi évek legérdekesebb tévéműsora

  • Gera Márton
  • 2017. december 1.

Interaktív

A Tabukról tabuk nélkül nem könnyű sorozat.

Ha igazán jó magyar dokusorozatot keresünk a tévében, valószínűleg gondban leszünk, mert bár akadnak kivételek (ha az On the Spot vagy a Kicsi ország, kicsi Kína jut eszünkbe, jó helyen keresgélünk), és a hazai dokumentumfilmesek is ontják magukból a jobbnál jobb darabokat, ám ezek a legritkább esetben akarnak beszivárogni a magyar csatornák kínálatába. Ezért is lehet örülni, amikor jön egy olyan sorozat, mint a Spektrumon futó Tabukról tabuk nélkül.

Tabukról tabuk nélkül – A halál

Minden társadalomban léteznek tabu témák, melyekről ugyan mindenki tud, mégsem szívesen beszélnek róla vagy foglalkoznak vele az emberek. Itt, Közép-Európában gyakran találkozhatunk például azzal a jelenséggel, hogy alkoholfüggő van a családban vagy egy munkahelyi közösségben, de amíg nem nagyon súlyos a helyzet, addig nem szembesítjük őt, sőt gyakran magunkat sem ezzel a problémával.

Ahogy a műsor címe is mondja, itt valóban tabukról beszélnek. Olyan témák kerülnek elő epizódról epizódra, amelyeket nem szokás említeni, főleg nem tévében, mert él a félelem, hogy jaj, ezektől biztosan megijednek a nézők, és az biztosan nem vonzó, ha már az első részben azt mutatjuk be, mi történik velünk a halálunk után, hogyan dolgozik a kihűlt testen a halottkozmetikus, vagy éppen milyen elveszíteni az egyetlen gyerekünket. Utóbbiak nem kitalált példák, a Tabukról tabuk nélkülben tényleg ilyen történeteket ismerünk meg.

false

 

Spektrum/Tabukról tabuk nélkül

Aki kételkedne a tartalom komolyságában, annak elég az első részt megnézni, ez ugyanis a halálról szól. Nem azt mesélik el, hogyan temetkeztek az ókori egyiptomiak, de megszólal a halottkozmetikus, s a lehető legtermészetesebben beszél arról, hány ezer holttesten végezte már el a szokásos teendőket, és most előttünk hajtja végre a szükséges tennivalóit. Aztán ott van az anyuka, aki elkezdett azzal foglalkozni, mi történne a családjával a halála után, és ezt a folyamatot az indította el benne, hogy közölni kellett a gyerekével: meghalt egy barátja.

Ha valakinek mindebből ne lenne egyértelmű: a Tabukról tabuk nélkül nem könnyű darab. De ahogy haladunk előre, úgy lesz egyre világosabb, hogy mennyire természetes, hétköznapi dolgokról is van itt szó, amelyekről szimplán csak nem szeretünk beszélni. Pedig ahogy ebből a műsorból is kiderül, kevés égetőbb téma van annál, mint hogy mit tudunk kezdeni a gyásszal, vagy éppen a szenvedélybetegségünkkel. A Spektrum műsora pedig rettentően izgalmas embereket és élettörténeteket mutat be, amelyek olykor jól gyomorszájon vágják a nézőt. Itt van például a nő, akit gyerekkorában nemcsak az apja, hanem az unokatestvére is zaklatott szexuálisan, s hosszú évekig senkinek nem tudta elmondani, mert „úgysem hitték volna el”. Eltemette magában, de nem ment, egyszer csak úgy érezte, nyom a mellkasa, szorong, majd elment pszichológus, és elkezdett beszélni arról, ami történt.

false

 

Spektrum/Tabukról tabuk nélkül

Amiért kedvelhető vállalkozás a Tabukról tabuk nélkül, az pont az a tény, hogy nem a Fókusz vagy a Hajdú Péter-féle Frizbi szintjén akarják bemutatni a történeteket. Persze, ez nem túl nagy érdem, és hatásvadászat azért itt is zajlik (hangos aláfestő zene, sétálgatás a temetőben és hasonlók), de még éppen olyan szinten, hogy ne legyen visszatetsző, és a látottak hatására elkezdjünk beszélni ezekről a témákról. Thuróczy Szabolcs (a vele készült interjúnkat ide kattintva lehet elolvasni) nem is annyira műsorvezető, mint inkább érdeklődő ember, akit láthatóan foglalkoztatnak ezek a kérdések, és ugyanúgy megkérdezi az orvostól, hogy milyen közölni a halálhírt, ahogy mi tennénk.

Amiatt viszont lehet sajnálkozni, hogy egy-egy történetre olykor csupán néhány perc jut, ami olyan érzetet kelt, mintha csak az lett volna a lényeg, hogy minél több megszólaló vonuljon fel.

A Tabukról tabuk nélkül epizódjait a Spektrumon vetítik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.