tévéSmaci

Ürgetánc

  • tévésmaci
  • 2018. november 4.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché forradalmasították a lópatkolást, a házi papucs viselete lebegett a szemük előtt, az adta alapját az egész kísérletsorozatnak, mely végül a nagyszerű végeredményhez vezetett. Az elgondolás lényege tehát az volt, hogy szegény lónak ne kelljen minduntalan patkón járnia, mert ugyan a patája kopékony, de ha csak az istállóban csövez vagy kicsapják a legelőre szabadidős tevékenységet végezni, akkor semmi szükség a patkóra, mert egyfelől a vadlovak sem hordanak patkót, másfelől a patkó is hosszabb életű lesz, ha levetik időnként. Az ötéves tervbe és az újító mozgalomba szigorúan illeszkedő terv e pontján a központban még arra is láttak lehetőséget, hogy Sztupa és Troché rövid tanulmányutat tehessenek Przsevalszk városába, s nagyon sajnálták, amikor – épp Sztupától – megtudták, hogy Przsevalszkij egy cári tábornok neve, s nincs is ilyen város. Vagy ha van, nem laknak benne lovak. De a pénz már megvolt rá, ezért Sztupa és Troché a prágai állatkertbe utaztak, dús napidíjjal, ami persze egy jelentősebb sörözésbe fulladt az állatkerti és egyéb elvtársakkal, elvtársnőkkel. Ittak, mint a lovak. A szállodába (Zlata Husa, ma Ambassador) reggelre visszaérve Sztupa pont úgy rúgta le a cúgos cipőjét, mint a művésznő a tűsarkúját a bárban, ahol az estét befejezték. Látod, erről van szó, kiáltott fel Troché: így kellene a patkót is lerúgni, s így kéne aztán felvenni. Az állandóságot ugyebár a patkószeg biztosítja, attól kell megszabadulni, éljen a cúgos patkó! Mielőtt teljesen kidőltek volna, Troché gyorsan meg is rajzolt egy szerkezetet, amelybe a ló csak beleteszi a lábát, s az finoman leveszi az érzékeny patáról a patkót. Másnap kijózanodván ezt a megoldást elvetették, de évek múlva ebből szabadalmaztatták a tépőzárat, s azt a furcsa kis szerkezetet is, amivel az áruházak pénztárában a kasszás leszedi az áruról a lopásgátló csipogót.

Pénteken (5-én) tovább szenveszti nézőit a Duna tévé a Bergman-sorozattal, melyben este tíz után adják ma a Szenvedélyt. A méltán világhírű dolgozat a mobiltelefon elterjedése előtti időkbe kalauzolja figyelmes nézőjét, tehát úgymond kosztümös film, mely azt a csodálatos alaphelyzetet igyekszik kibontani, amikor a szerelem csak úgy becsenget hozzád. Biztos történt már mindenkivel olyan, mint a jó Maxszal (von Sydow), hogy becsenget hozzá Liv Ullmann, hogy megcsengetne már valakit, ha lenne itt egy szabad teló. Hozzám mondjuk Bibi Andersson is becsengethetett volna, de nekünk, magyaroknak, mindig pechünk van, mert hozzánk a Generál együttes csengetett be mint afféle jó barát. Nem mintha Max és Liv, vagyis Andreas és Anna szerelmének jobb vége lenne, pedig oda tényleg befut Bibi (nem az, hanem az igazi, az Andersson). Én 23.20-kor lelépek a Szelíd motorosokra, amit most a Cinemax ad. A többiek fél kilenc óta A keresztapát nézik a Cinemax 2-n. Azért ez egy választék.

Szombaton éjjeli fél tizenkettőkor az HBO vetíti a Testről és lélekrőlt. Előtte kilenctől a Paramount Channelen meg lehet épp nézni A hírek szerelmeseit, ha másért nem, csupán azért, hogy újra megcsodáljuk, hogy Michelle Pfeiffer és Robert Redford mennyire szép emberek voltak. De a legjobb az, hogy a nemzet gyásznapján (október 6.) Andy Vajna tévéje főműsoridőben a Pappa Piával emlékezik. Én speciel megértem őket. De ezért tévézni?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.