tévéSmaci

Vásárló malacok

  • tévésmaci
  • 2015. május 3.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché felkeresték Mátyás király országát, már az előkészületek is rengeteg vesződséggel jártak. Afféle inspiciáló körútra szólt a megbízatásuk, hogy tudniillik néznének már utána, hogy nevezett Mátyás király tényleg álruhában járta-e az országot, hogy segítsen a szegényeknek ügyes-bajos dolgaikban. Nyilvánvaló volt például, hogy Sztupának és Trochénak is muszáj lesz ugyancsak álruhát ölteniük, hiszen mindennapi viseletükben fokozottnak tűnt a lebukás, dekonspirálódás veszélye. Troché akkoriban leginkább egy svédzsebes Super Rifle márkájú farmernadrágban, s egy Perfetto típusú, ma már tán klasszikusnak mondható, kuszacipzáros bőr­dzsekiben járt, mely összeállítását rendszerint valami különösen színes és köldökig kigombolt, rövid ujjú inggel egészítette ki. Sztupa legtöbbször egyszerű, kétrészes, kobaltkék munkásruhát viselt, de nem azt a csehszlovák gyártmányút, hanem a kínait. Rendesen svájcisapkával, s öv helyett egy drótdarabkával fogta össze az elején. Valóban elég hülyén néztek volna ki Mátyás udvarában. Ami azt illeti, a nyolcvanas években is elég hülyén néztek ki így, amikor az expedíciót szervezték. Álruháért először a Lumumba utca valamelyik raktárába mentek, mert Sztupa úgy emlékezett, mintha Darvas Ivánt látta volna Mátyás király szerepében egy filmben, s ahol ott a király, ott nyilván ott vannak a többiek is, és bizonyosnak tűnt, hogy többieknek kell öltözni, mert az a legkevésbé feltűnő. Troché ráadásul ki­fejezetten nem akarta magát szegény parasztnak markírozni, mondván, mi van akkor, ha minden igaz, s szembejön vele az álruhás Mátyás, és azt mondja, hogy hajtsál fel, te szegény ember, száz csikasz kutyát Budára. Hajtson a faszom, ezt mégsem mondhatja egy királynak, ha mégoly álruhás is az illető; az tuti, hogy nem volt effélékhez semmi kedve. Legjobban azt rühellte, ha kérdezik. Azt mondja neki a király, hogy mennyi még a mennyi, oszt’ törheti a fejét. Harminc, mi harminc? – ugyebár. Sztupának nem voltak ilyen előzetes félelmei, s simán vállalt volna extra feladatokat, némi többletmunkát is a küldetés sikeréért, de a Lumumba utcában elég nagy baj érte őket, csak egy rajzfilmet találtak ugyanis Mátyás királyról, rajzolni meg mégsem rajzolhattak maguknak jelmezeket. Na, tán a tévében lesz valami.

Szombaton (április 4-én, szép öcsém, emlékszel-e még?) már vadul folynak a nagy húsvéti televíziós murizás előkészületei, ezért alig találni valamit a műsorban. Mondjuk, a tv2-n este tizenegy előtt a Monty Python Az élet értelméről dalol, az lehet, hogy érdekes, állítólag azt ajánlják benne, hogy sokat kell sétálni, amivel a magam részéről teljes mértékben egyet is értek. De így is csak tíz percig tudom nézni, mert tizenegykor húzok az RTL II-re, ahol Vinny, az 1 ügyű lép fel. Nézzék meg, nem fognak csalódni, ezért kapta Marisa Tomei az Oscar-díját. S azóta úgy is hívják, az Oscar-díjas Marisa Tomei. Tök odavagyok érte húsz éve, szakadatlan.

Vasárnap betámad a nyúl, talán hozzá is a Monty Pythont kéne kihívni, de délután inkább a Tulipános Fanfan érkezik, sajnos azonban 2009-ből. Én először azt hittem, hogy hollandus a csóka, de nem az. Sőt, a másik sem az, aki este tíz előtt teszi tiszteletét a Dunán, ti. a Fekete tulipán. De belőle legalább az igazi érkezik – holnap meg is locsolhatják. S ha már fekete, lesz A sötét lovag is kilenckor a ViaSat3-on. Tudják, a denevér/vakegér/tupilák.

Hétfőn Álom luxuskivitelben Skodri Hebbörnnel, lehet megint énekelni, lulabizni este a Dunán. Nekem, mint a napokban, csak egy negyedórát, mert egyszerre Három testőr is befut háromnegyed kilencre a Film+-ra, s abból minimum kettő Ray Stevenson és Matthew MacFadyen, akiket módfelett komálok. Akinek pedig van Cinemax-előfizetése, tíztől tolhatja a Foglalkozása: riportert – ezredszer, nyilván.

Kedden a Duna c. retrócsatornán Van, aki forrón szereti este fél tízkor.

Csütörtökön pedig a Filmbox Premiumon tarthat skandináv estet, akinek nincs jobb dolga (Max Manus; A harcos; Egyszer régen északon). Tévézni oly cikis.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.